Pintér Sándort az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna független képviselő kérdezte arról, hogy hány ember visszafogadására kell számítani a dublini rendelet alapján.
A tárcavezető kifejtette, hogy idén január 1. és július 17. között a legtöbb megkeresés Németországból (7605), Ausztriából (5491), Franciaországból (2679), Svédországból (1036) és Csehországból (572) érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz. A dublini eljárásban átadott, illetve visszavett emberek száma azonos lehet a megkeresések számával, azaz több mint 19 ezerrel – jelezte.
Június végéig egyébként 66 788-an nyújtottak be Magyarországon menedékjog iránti kérelmet ebben az évben. Az eljárások közül 43 730-at megszüntettek, ebből 42 689-et azért, mert a kérelmező a döntést meg nem várva ismeretlen helyre távozott.
A belügyminiszter közlése szerint az adatokból az következik, hogy a továbbállt kérelmezők Magyarország elhagyását követően más uniós tagállamban nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, így fennáll Magyarország felelőssége a dublini rendelet értelmében.
Pintér Sándor azt is jelezte, hogy július 16-ig az Európai Unió tagállamaiból 780 bevándorlót utaztattak Magyarországra, közülük 766-ot azért, mert korábban itt indult a menekültügyi eljárásuk. A 766 ember közül 685 nem várta meg, hogy ügyében érdemi döntés szülessen, ők röviddel a menedékjogi kérelem benyújtása után elhagyták Magyarországot.
Akár 300 ezer forintos bírság is kiszabható arra, aki az ideiglenes biztonsági határzár építését akadályozza – az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg.
A jogszabály szerint aki az ideiglenes biztonsági határzár építési vagy karbantartási munkálatai során, az ideiglenes biztonsági határzár területén szolgálatot teljesítő hivatalos személyek, vagy az ott munkát végzők be- és kijutását, illetve az ideiglenes biztonsági határzár területére tartó hatósági vagy szállító járművek be- és kijutását akadályozza, 300 ezer forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezhető.
