Három szempontból is káros lesz a kerítés: egyrészt rosszul érinti a vadgazdálkodást, másrészt károsíthatja a védett területeket, harmadrészt gátolhatja a védett fajok egyedeinek szabad mozgását – közölte a szakember.
Az érintett terület egybefüggő, a magyar és a vajdasági oldalon is elzárt rész, így a vadállomány az átlagnál sűrűbb, az állatok pedig eddig szabadon mozoghattak. A kerítés azonban várhatóan kettéosztja a populációt, így megszűnik a szabad áramlás, leáll az állomány genetikai frissülése. Ezáltal végső soron a génállomány „karbantartásának” és a szabad szaporodásnak a lehetőségét veszik el.
Ez több okból is baj: ha ugyanis nem lesz meg az egészséges állománynagyság – amiben a tulajdonságok szabadon variálódnak –, akkor az öröklésben felmerülhet például belterjesség, ami például előhozza a minőségi romlást a vadászható fajoknál. Természetvédelmi szempontból is rossz az állomány méretének csökkenése, a biológiai sokféleségnél ugyanis nemcsak az számít, hogy sok faj legyen egy területen, hanem hogy az adott fajból minél többféle genetikai készletű egyed jelen legyen. „Ez biztosítja az alkalmazkodóképességüket, a védekezési képességüket a betegségekkel szemben” – magyarázta Bojtos.
„Védett állatok és növények egész sorát mutatták ki a területen, ezért is jött létre két évvel ezelőtt a Körös-éri Tájvédelmi Körzet” – hívta fel a figyelmet a szakember. A terület egyik fele a magyarországi, a másik a vajdasági oldalon van. A legfontosabb védett állat a környéken a földikutya, melynek jelenlétét nemrég igazolták, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a térségből tájvédelmi körzet legyen. A populáció nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a határ két oldalán. Itt fontos megemlíteni, hogy az építéssel járó zavarás, továbbá az azt kiszolgáló út ugyanúgy kettévágja az állományt, mint a tényleges határzár a nagyvadak esetében.
Ráadásul a déli földikutya, mint a földikutyák egyik alfaja, mely európai szintű védelmet élvez, csak itt található meg a Kárpát-medencében. „Egy viszonylag behatárolható állománynagyságról van szó, melyre különösen kellene vigyázni, hiszen érzékeny, sérülékeny” – tette hozzá Bojtos. Déli földikutyából nagyjából kétszáz példány él vadon, a kerítés betonalapja miatt viszont nem tudnának a föld alatt közlekedni.