Visszafordíthatatlan kárt is okozhat a határzár

Egybefüggő területet szakíthat szét a szerb határra építendő kerítés, több védett fajt is veszély fenyeget.

Ruzsbaczky Zoltán
2015. 07. 26. 18:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három szempontból is káros lesz a kerítés: egyrészt rosszul érinti a vadgazdálkodást, másrészt károsíthatja a védett területeket, harmadrészt gátolhatja a védett fajok egyedeinek szabad mozgását – közölte a szakember.

Az érintett terület egybefüggő, a magyar és a vajdasági oldalon is elzárt rész, így a vadállomány az átlagnál sűrűbb, az állatok pedig eddig szabadon mozoghattak. A kerítés azonban várhatóan kettéosztja a populációt, így megszűnik a szabad áramlás, leáll az állomány genetikai frissülése. Ezáltal végső soron a génállomány „karbantartásának” és a szabad szaporodásnak a lehetőségét veszik el.

Ez több okból is baj: ha ugyanis nem lesz meg az egészséges állománynagyság – amiben a tulajdonságok szabadon variálódnak –, akkor az öröklésben felmerülhet például belterjesség, ami például előhozza a minőségi romlást a vadászható fajoknál. Természetvédelmi szempontból is rossz az állomány méretének csökkenése, a biológiai sokféleségnél ugyanis nemcsak az számít, hogy sok faj legyen egy területen, hanem hogy az adott fajból minél többféle genetikai készletű egyed jelen legyen. „Ez biztosítja az alkalmazkodóképességüket, a védekezési képességüket a betegségekkel szemben” – magyarázta Bojtos.

„Védett állatok és növények egész sorát mutatták ki a területen, ezért is jött létre két évvel ezelőtt a Körös-éri Tájvédelmi Körzet” – hívta fel a figyelmet a szakember. A terület egyik fele a magyarországi, a másik a vajdasági oldalon van. A legfontosabb védett állat a környéken a földikutya, melynek jelenlétét nemrég igazolták, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a térségből tájvédelmi körzet legyen. A populáció nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a határ két oldalán. Itt fontos megemlíteni, hogy az építéssel járó zavarás, továbbá az azt kiszolgáló út ugyanúgy kettévágja az állományt, mint a tényleges határzár a nagyvadak esetében.

Ráadásul a déli földikutya, mint a földikutyák egyik alfaja, mely európai szintű védelmet élvez, csak itt található meg a Kárpát-medencében. „Egy viszonylag behatárolható állománynagyságról van szó, melyre különösen kellene vigyázni, hiszen érzékeny, sérülékeny” – tette hozzá Bojtos. Déli földikutyából nagyjából kétszáz példány él vadon, a kerítés betonalapja miatt viszont nem tudnának a föld alatt közlekedni.

A szakértő elmondta: a károkat nem lehet csökkenteni, az emberek és járművek mozgása, a járőrözés hatása sem enyhíthető. Hozzátette, hogy a vadászható fajok esetében sem csillapítható a határzár által okozott kár, nem megoldás az sem, hogy tenyészpéldányokat cseréljen a két oldal.

Ismert, a kormány június 17-én döntött a magyar–szerb határra építendő határzár, egy 175 kilométeres kerítés kivitelezéséről. A kabinet érvelése szerint Magyarországot érinti a legsúlyosabban a bevándorlás az európai uniós tagállamok közül, közös válasz pedig még nincs a kihívásra.

A lépést a korábban Magyarországon soha nem tapasztalt menekültáradat idézte elő, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertetése szerint az év első félévben 53 ezer illegális határátlépő érkezett Magyarországra. Csongrád megyéből nincs olyan nap, hogy ne érkezne újabb hír menekültek százainak feltartóztatásáról. A legfrissebb beszámolók alapján nem is a korábban hangoztatott 150 ezerre, hanem 200-300 ezerre nőhet az illegális határátlépések száma az idei évben.

Július közepén elkészült a kerítés egy rövid mintaszakasza, a kormány négy kipróbált technológiából választhatott. Lázár János a keddi kormányinfón arról beszélt, hogy végül kétfajta ideiglenes határzár létesül, az egyik a nehezen megközelíthető, mocsaras, árvíz által korábban sújtott területeken, ahol a határátlépés eddig is nehézségekbe ütközött, a másik azon szakaszokon, melyek könnyebben átjárhatók, ezeket jelölik meg az embercsempészek is az útvonalszervezés alatt. A horganyzott kerítést a föld alatt másfél, a föld felett három méter magasan húzzák fel a szerb határtól 2,5 méterre. A határzár tetejére egy 70 centiméteres úgynevezett NATO-drót is kerül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.