Megsérthetik-e a migránsokat a kerítés pengéi?

Megnéztük, hogy reális-e a tervezett 37 ezer forintos méterár?

Érdeklődtünk több kerítésépítő cégnél is, mit gondolnak a déli határra épített fal paramétereiről, költségeiről. Az egyik cégtől azt a választ kaptuk: az építendő kerítésre vonatkozó szakmai kérdésekre nem kívánnak reagálni, a témában véleményt formálni. A MEVACO Kft. azt közölte: ez a típusú drótkerítés náluk nincs, „kerítésnek a hullámrácsot vagy a ponthegesztett rácsot szokták a partnereink vinni”. Kerner Anett, a cég munkatársa szerint az árakat így nem lehet összehasonlítani, mert teljesen más termékekről van szó.

Egy másik cég vezetőjétől azt a választ kaptuk: a kerítés anyagára függ attól, milyen az anyag és hány kézen megy keresztül. „A járulékos költség fogalomba minden belefér, tehát nehéz kikövetkeztetni, hogy mit takar” – tette hozzá forrásunk. Szerinte a járulékos költségek lehetnek magasak, ha felszámolják a kerítést építő rabok kiszállítási és egyéb költségeit, „plusz a katonák és a katonai munkagépek óradíját”.

A kerítésépítő vezetője elmondta továbbá: „Az biztos, hogy itt most nem a szakszerűség és a hibátlan munka a lényeg. Ha egy külső, kerítésépítésben járatos céggel szeretnék a munkát elkészíttetni, akkor ez a díj sok mindenre elég lenne, de a részletekben van az ördög. A reális méterárat akkor lehetne kikövetkeztetni, ha látjuk, hogy mit építenek, elkészül 1-2 kilométer kerítés. A 479-1000 forintos ár hülyeség egy ilyen kerítés esetében, nem szabad összehasonlítani a szamarat a lóval. Olyan, hogy piaci ár, a zöldség esetében van, egy építkezésnél minden az építtető szándékán múlik. A 3 sor feszítődrót kevés 3 méter magasság esetén. Minimum 5 szál kellene. Az oszlopok közül a legjobb a horganyzott fémoszlop, leveréssel gyorsabb, de ha rossz a talaj, akkor betonozni kell.” Elmondása szerint „bármilyen vastag drótot el lehet vágni, manapság bárhol lehet venni olcsón erővágót, ami hangtalanul dolgozik”. Hozzátette továbbá: „Amennyi menekült várható, ahhoz képest kevés a kerítés minősége, a gépfonat már rég elavult technológia, a NATO-háló (pengés drót) jó, csak a két sor kevés. Az egész kerítésre teljes terjedelmében kellene kifeszíteni.”

Kerestük természetesen a kivitelező Bv. Holding Kft.-t is a kerítés kapcsán, és az intézmény munkatársa szerint továbbították is levelünket a vezetés felé, de válasz egyelőre nem érkezett.

A Belügyminisztérium korábban kiadott egy nyilatkozatot is, melyben azt írta: egyelőre egy 150 méteres mintaszakaszt építenek. Ezt az 5. Bocskai István Lövészdandár, a 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred és a 86. Szolnok Helikopter Bázis honvédei végzik, és összesen 43 fő vesz részt a munkálatokban. Ennek a szakasznak a megépítését a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium szervei végzik. Kerestük a kerítésépítés körülményei kapcsán a Belügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot is. Utóbbitól azt a választ kaptuk, hogy továbbították kérdéseinket előbbinek, míg a BM figyelmünkbe ajánlotta Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő július 16-i, csütörtöki, Mórahalom külterületén tartandó sajtótájékoztatóját.

A kerítés kapcsán megkérdeztük Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt is, aki még június elején arról beszélt: a határon felhúzott szögesdrót megoldást jelenthetne a menekülthelyzet kezelésére. A június 8-i nyilatkozatban azt is mondta: amióta a bolgár–török határon is van kerítés, csökkent Törökország felől a bevándorlás Bulgáriába. Nógrádi az MNO-nak elmondta: rengeteg helyen van ilyen határzár a világban, Ázsiában, Izraelnél vagy az Egyesült Államok és Mexikó között. A bolgár–török határról elmondta: korábban 55 ezer ember ment át, ami radikálisan lecsökkent a kerítés megépítése után. Hozzátette: a tunéziai kormány is nemrég jelentette be, hogy falat épít a líbiai határnál. Ugyanakkor Nógrádi szerint egységes európai válaszra volna szükség, például el lehetne süllyeszteni a csempészhajókat az emberek kimenekítése után, de ez jogellenes lenne. Nógrádi szerint másrészt működő kormány kellene Líbiába, de ehhez is ENSZ-döntés szükséges.

A biztonságpolitikai szakértő szerint visszatartó ereje van a kerítésnek, és máshol sem szokott előfordulni, hogy a menekültek fennakadnának a NATO-szabványkerítésen és megsérülnének. Szerinte vagy át tudnak mászni, vagy nem, de fenn nem akadnak. Ugyanakkor a kerítés őrzése nélkül szerinte is kisebb a visszatartó erő, de „nyilván a kormány meg fogja tenni a megfelelő lépéseket”. Mint hozzáfűzte, a menekültek persze megkerülhetik a kerítést, de ebben az esetben nem Magyarországon keresztül lépnek majd be az Európai Unióba.

Idén kétszázezer ember jöhet be Nógrádi szerint, de „csak a töredék töredéke kap menekültstátuszt”. Ha ugyanis mondjuk Szíriából is jönnek, de nem háborús övezetből, akkor nehezen juthatnak menekültstátuszhoz.

Glied Viktor politológus-migrációkutató lapunknak arról beszélt: kerítés valóban rengeteg helyen épült már a világban, és „a fizikai akadály átmenetileg enyhíthet is a migrációs nyomáson, de a problémát nem oldja meg, csak áttereli.” Glied szerint hamarosan kiderülhet, hogy elkerülik-e a menekültek a kerítést, vagy megpróbálnak átmászni rajta. „Ezt a pengés dolgot nem kommentelném, mert annyira szürreális. Határőrizeti rendszer nélkül mindegy, hogy van-e penge vagy nem. Úgy gondolom, hogy őrizet nélkül nem lesz hatásos a kerítés, de mindenre fény derül nemsokára” – tette hozzá.

Annak kapcsán, hogy Bulgária és Törökország között valóban csökkent-e a migrációs nyomás, Glied úgy vélekedett: „ha a kimutatások szerint ott csökkent, akkor itt csapódott le nálunk a migránsáradat és visszautalnék arra, hogy ez tényleg csak áttereli a problémát. Másrészt egyik oldalon védi a tenger az országhatárt, kb. 130 km a görög határig a hossza. Év végére kiderül, hogy ezek a kerítésrendszerek kívül tartják-e a migránsokat.”