Lázár: Az EU bénázása volt a bevándorlók hívószava

Magyarország betartja az uniós és a schengeni szabályokat – mégis Ausztria a kivételezett.

A miniszter kiemelte: a szíriai, iraki, afganisztáni, pakisztáni és a balkáni helyzet nyomán látszik, hogy nem egyszeri intézkedésekre van szükség. Európát egy tartós népvándorlási hullám érte el – tette hozzá.

Lázár János kiemelte – s ezt megerősítette Trócsányi László igazságügyi miniszter és Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is –, hogy Magyarország minden tekintetben betartja az uniós és a schengeni szabályokat. Ennek ellenére Magyarországot több bírálat is érte a közelmúltban, míg Ausztria egy nap alatt dönthetett arról, hogy visszaállítja a schengeni határellenőrzést – hangsúlyozta Lázár János, megjegyezve, hogy az elmúlt napok „tragikus eseményeiben is közrejátszott a német kommunikációs zavar”.

Miután Szabó Tímea PM-es képviselő vitatta, hogy Ausztria visszaállította volna a határellenőrzést, Lázár János felolvasott egy hivatalos dokumentumot, amelyben Ausztria rögzítette nem csak a határellenőrzést, hanem a menekültügyi eljárásárok lassítását, illetve leállítását és a hadsereg technikai segítségének igénybevételét is.

A miniszter azt mondta: az elmúlt tíz év lépései vezettek ehhez a helyzethez: az Európai Bizottság baloldali politikája, amely szerint bárkit be lehet engedni az unió területére. Az Európai Unió csődöt mondott a helyzet kezelésében, maga jelenti a problémát, képtelen megvédeni saját határait – hangsúlyozta Lázár János.

A magyar kormány álláspontja, hogy mindenki csak szabályozott, ellenőrzött keretek között léphet be az országba, ez nem választható, ez kötelezettség – szögezte le a miniszter.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselői kérdésekre válaszolva azt is mondta: az Európai Unió „bénázása, döntésképtelensége” hívószó volt minden gazdasági bevándorlónak, hogy visszaéljenek az uniós menekültügyi rendszerrel. A miniszter szerint látható, hogy az embercsempészek rátelepültek a migrációs hullámra, s ennek egyik célpontja Magyarország.

Lázár János kiemelte: az elmúlt időszakban több uniós fórumon vettek részt a magyar kormány képviselői, ahol – más frontország képviselőivel együtt – kérdezték, hogy mikor fog „felébredni” az Európai Unió, s cselekszik a migrációs hullám megfékezésére.

Felhívta a figyelmet, hogy az egész folyamat „egy evolúciós fejlődésen” ment keresztül. Azzal kezdődött, hogy Németország és Ausztria jelezte, mintegy 20 ezer migránst küldenek vissza Magyarországra. Lázár János felidézte továbbá, hogy az utóbbi időben egyes európai vezetők körében felmerült: akikről kiderül, hogy nem szírek – akik száma akár a százezret is elérheti –, visszaküldik abba az országba, ahol őket regisztrálták, akár Magyarországra.

A miniszter kiemelte továbbá: külön kell kezelni a határ védelmét és humanitárius segítséget. Mint leszögezte: aki beadja a menedékkérelmét, azokról az emberekről gondoskodik a magyar állam. Többségük viszont ezt nem veszi igénybe, s kérelme benyújtását követően azonnal továbbáll.

Lázár János kitért arra is, hogy már a szomszédos országok, illetve a visegrádi országok is elismerik Magyarország tevékenységét. Lázár János megjegyezte: azt nem is várta, hogy az MSZP elismerje a kormány bármely lépését.

A miniszter elmondta, hogy Kövér László házelnöknél maga kezdeményezte az illetékes bizottságok keddi ülését. Ezen felül azt is kérte, hogy a parlament csütörtöki és pénteki ülésén tárgyaljanak arról a több törvénymódosítási javaslatról, amelyek a déli határ jogi védelmének további megerősítését szolgálják.

Lázár János azt mondta, úgy véli: a déli határszakasz védelmének érdekében eddig megtett és tervezett intézkedések – mint a 175 kilométeres biztonsági határzár építése, a rendőrség határvédelmi megerősítése, a honvédség közreműködésének lehetővé tétele és törvényi szigorítások – együttesen elegendőek lesznek, hogy csökkentsék a Magyarországot érintő migrációs nyomást.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csaknem 4 órás bizottsági ülésen emellett arról is beszámolt, hogy vannak olyan jelzések, amelyek alapján a következő fél évben Ukrajnában romló biztonsági helyzettel kell szembenézni.