Orbán Viktor arról is beszélt a rádióinterjúban, hogy a magyar hatóságok már fogtak terroristát. Mint fogalmazott, „tudjuk, kik szervezték a magyar állammal szembeni támadást szerb területről”. Hozzátette, az akciót arab és angol nyelven irányították hangosbemondókból „megszervezett médiaháttérrel”.
A szerdai röszkei eseményeket úgy kommentálta: Szerbia irányából egy felfegyverkezett támadás érte Magyarországot és a határt védő – és az emberiesség szabályait a legteljesebb mértékben figyelembe vevő – magyar rendőröket, amit Szerbia meg sem próbált megakadályozni.
„Mi azt akarjuk bebizonyítani ( ), hogy lehet, hogy nagy áradat tart Európa felé, de ha mindenki elvégezné a feladatát, akkor ezt az áradatot meg lehet fékezni, szervezett keretek közé lehet szorítani, és átláthatóvá lehet tenni” – mondta a kormányfő. Utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa nem tudja, kiket enged be: nem egyszerűen bevándorlási problémáról van szó, komolyan kell beszélni a veszélyről, a terrorizmusról is.
Orbán Viktor ismét kiállt ugyanakkor a Magyarországon élő muszlim közösség tagjai mellett, akik – hangsúlyozta – értékes emberek. Ezzel kapcsolatban kiemelte: vigyázni kell arra, hogy a keresztény Európa melletti magyar nézetek ne öltsenek iszlámellenes köntöst. Magyarország sosem fog iszlámellenes politikát folytatni – jelentette ki.
Az illegális bevándorlás európai kezelésével kapcsolatban azt mondta: ma minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az illegális bevándorlás utánpótlását megszüntessék, meg kell szakítani ezt „az üzleti láncolatot”. Első a határok megvédése, ezt követően lehet a már bejöttek elhelyezéséről vitázni – erősítette meg álláspontját.
A miniszterelnök politikai bűncselekménynek nevezte azt a felvetést, hogy pénzkérdéseket – a strukturális források egy részének megvonását – összekötnének a bevándorlás – a kvótarendszer – kérdésével. Az uniós forrásokkal kapcsolatban megismételte azt az álláspontját, hogy „gyarmat lennénk”, ha fennmaradnának a hatalmas különbségek az EU-ban újonnan belépő, korábban kommunista országok és a régi EU-tagállamok között. Európa éppen azért dolgozott ki bizonyos gazdasági mechanizmusokat – magyarázta –, hogy az újonnan belépő országok ne gazdasági gyarmatként létezzenek, hanem részt tudjanak venni a fair versenyben.
