Közérdekű bejelentés nyomán vizsgálódik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) a budapesti XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnáziumnál, amely elsőként csatlakozott a miskolci Herman Ottó Gimnázium közoktatási rendszert bíráló nyílt leveléhez. A szervezet arra volt kíváncsi, az iskola hogyan kommunikálta reakcióját a szülőknek a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelével kapcsolatban, valamint hogy maradt-e el tanóra azért, mert az intézmény pedagógusai részt vettek a február 3-i miskolci tüntetésen. Pukli István iskolaigazgatóhoz tegnap 11 órakor juttatták el a levelet, és öt órát adtak neki – délután 4-ig –, hogy hatféle dokumentumot küldjön el a Kliknek. Pukli válaszában annak tisztázását kérte, hogy pedagógiai, szakmai, törvényességi vagy hatósági ellenőrzést folytatnak-e ellene. Az igazgató kiemelte: gyülekezési és véleménynyilvánítási jogával élt, amikor Miskolcra ment tüntetni. Továbbá jelezte: amennyiben vele szemben indokolatlan hátrányokozás vagy lejáratás zajlana, megteszi a szükséges jogi lépéseket. Pukli újságírói kérdésre elmondta: valóban elmaradt két óra az iskolában, de erről előre tájékoztatták a szülőket, és ezek pótlása folyamatban van.
Eközben a Habony Árpád médiabirodalmához tartozó Lokál.hu arról a 17 éves diákról cikkezett, aki felszólalt a szombati pedagógustüntetésen. Mint írták: a közoktatási rendszert kritizáló Deák Gyula Márton nem is állami, hanem egyházi iskolába jár, édesapja pedig az a Dávid Gyula, aki 2002 és 2006 között a szocialisták parlamenti képviselője volt, és frakcióvezető-helyettesi funkciót is betöltött.
A nyomásgyakorlásra egyébként már korábban is volt példa. A Demokratikus Koalíció (DK) még hétfőn jelezte: értesüléseik szerint a szombati pedagógustüntetés több szervezőjét és résztvevőjét is rendőrök keresték fel a demonstráció előtti napon. A párt szóvivője, Gréczy Zsolt úgy fogalmazott: „megtörtént tehát az a szégyen és gyalázat, hogy úgy, mint az ötvenes években, rendőrök csengetnek be”. A párt írásában Pintér Sándor belügyminiszterhez fordul, hogy megtudja: hány rendőr kapott ilyen feladatot, milyen parancs alapján érkeztek, és kinek gyűjtik az adatokat. A Fidesz erre úgy reagált: a magyar rendőrség szakszerűen biztosította a békés demonstrációt, és a rendőrséget egyedül Gyurcsány Ferenc használta politikai célokra és békés demonstrálók megfélemlítésére, amikor 2006 őszén rendőri erőszakkal akarta megtartani hatalmát.
A Civil Közoktatási Platform közleményt juttatott el az MTI-nek szerdán, amelyben azt írta: nem vesz részt a kormány által létrehozott köznevelési kerekasztal munkájában, de érdekelt a kormánnyal folytatott nyílt, minden érintett bevonásával folyó tárgyalásokban.
Az alakuló ülés döntését ismertetve azt írták, a platformhoz csatlakozó szervezetek létrehoznak egy munkacsoportot
(MNO)
Tegnap délután megalakult a Civil Közoktatási Platform is. A platformon többek közt felszólalt Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára és Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Szintén jelen volt a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetője, Galló Istvánné és Pukli István.
Pilz Olivér felszólalását viccesen azzal kezdte, hogy nem szereti, ha van valaki a háta mögött, ezért felállt, és a terem másik végébe ment, szembeállva a közönséggel. A tanár a platformtól azt várja, hogy egyeztetések révén fogalmazzanak meg azonnali követeléseket, új közoktatási törvényt és nemzeti alaptantervet írjanak, ne pedig a régiből „húzogassanak ki”. A folyamat végén szeretné, ha a kezdeményezés kerekasztalba torkollna, és a kész követeléseket a kormány elé bocsátanák.
Mendrey László arról beszélt: „A köznevelést vissza kell alakítani közoktatássá.” A szakszervezeti vezető szerint „túl sok idejük nincs”, ezért egységes sztrájkkal kell kikényszeríteni a változást. Az eseményen – amely csak fél órán át volt sajtónyilvános – negyvenöt civil és szakmai szervezet vett részt a III. kerületi Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban.
A kormány részéről Palkovics László oktatási államtitkár és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára tegnap sajtótájékoztatót tartott, amelyen azt kívánták bizonyítani, hogy a pedagógusok állításával szemben a követelések tartalmaznak béremeléseket. Szerintük a Pedagógusok Sztrájkbizottságának 25 pontja közül három – a kötelező óraszámok csökkentése, az órakedvezmény visszaállítása és a minőségi munkáért járó pótlék – összesen mintegy 18 százalékos bérnövekményt jelentene. Emellett arra is emlékeztették a pedagógusokat: a kormány 2012 óta évről évre többet fordított a pedagógusbérekre, és ez folytatódik, idén is 34 milliárd plusz áll rendelkezésre. Lapunk Rétvári Bencét arról kérdezte a sajtótájékoztatón, mennyire tartják hatékonynak a kormány eddigi intézkedéseit annak fényében, hogy Galló Istvánné bejelentette hétfőn: bár bízik az egyeztetésekben, megkezdték az országos pedagógussztrájk előkészítését. Az államtitkár válasza szerint a kormány folyamatos tárgyalásban áll a sztrájkbizottsággal, és hivatalos értesítést a sztrájk előkészítéséről nem kaptak.
