A Magyar Nemzetnek küldött adatokból kiderült: az országban 921 oktatási-nevelési, és 220 egészségügyi-szociális intézmény konyháján ellenőriztek, összesen 1291 esetben. Több olyan konyha is akadt, ahol nem csak egyszer jártak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársai, mivel azokon a helyeken, ahol kiderült, hogy nem tartják be a jogszabályi előírásokat, később újabb vizsgálatot tartottak az ellenőrök.
A menzareform szeptemberben kezdődött. Az új menüre való átállást a gyerekek mellett a szülők, illetve az iskolai és az óvodai alkalmazottak is megszenvedték, hiszen gyakran sótlan, ízetlen ételek kerültek az asztalokra. Az ÁNTSZ már tavaly közölte: ellenőrzések kezdődnek, amelyek azt vizsgálják, hogy az ételeket készítő konyhák valóban betartják-e a szigorú szabályokat, bár ahogy azt a hatóság korábban hangsúlyozta, a cél nem a szankcionálás, hanem a hibák kijavítása. Mégis, 1291 ellenőrzés alatt csekélynek tűnik, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal mindössze három esetben szabott ki bírságot, ezek összege 650 ezer forint volt. Egy szociális intézmény közétkeztetőjének 100 ezer forintot kell fizetnie, mert az előírásoktól eltérően nem készített étlapot, és az élelmezésvezető szakképesítése sem felelt meg.
Emellett tiltott élelmiszer, pontosabban sertészsír felhasználása miatt egy óvodában 150 ezer forint bírságot szabtak ki, míg 400 ezer forintot kell fizetnie annak az intézménynek, ahol a közétkeztető nem gondoskodott a diétás menüről. Az ellenőrzések tapasztalatairól az országos tisztifőorvos elmondta azt is, annak ellenére, hogy a kormányhivatalok számos képzést tartottak, sok helyen továbbra is bő olajban sütnek, kevés halat szolgálnak fel, és nem adnak elegendő tojást. Emellett az óvodásoknak disznózsírral is készítettek ételeket, ami szigorúan tilos. Szentes Tamás szerint azonban általánosságban elmondható, hogy azokon a helyeken, ahol a szolgáltatók idejében megkezdték a felkészülést, ott a menzareformot pozitívan fogadták. Kitért rá, hogy változatosabbak a menük, a gyermekek pedig több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, és az allergén összetevőket is kötelező feltüntetni. – A tapasztalatok alapján sok helyen az új ételeket valójában nem is a gyerekek, hanem néhány szülő utasítja el. Az óvodások, kisiskolások nyitottak az újdonságokra, például jól fogadták a halételeket. A közétkeztetés megújítását ott utasították el inkább, ahol a szolgáltató a változásokat átmenet nélkül hajtotta végre – tájékoztatott az országos tisztifőorvos.
Lapunk korábban megírta, a rossz minőségű ételek miatt sok helyen a szülők lemondták az iskolai étkezést. Gondok voltak egyes beszállítókkal is, mert az új szabályok betartásával egész egyszerűen rákényszerültek arra, hogy jellegtelen ételeket készítsenek.
– Nekünk is furcsa ez az új ízvilág, a szabályok miatt szinte egyik pillanatról a másikra kellett átállni, jó lenne, ha más, egészségesebb fűszereket használnának, mert ez a sótlanság nem a legjobb. Az ételek megközelítőleg ugyanazok maradtak, de messze nem olyan finomak, a szülők is nehezen viselik, hogy a gyermekek nem esznek, de egyelőre támogatók, úgy vélik, jobb az egészségesebb étel – nyilatkozta lapunknak korábban Surmanné Kesztyűs Tünde, a budapesti Csudafa Óvoda óvodavezetője.
