Maszatolnak az iskolák államosítása körül?

Megkérdeztünk olyat, aki kiáll a központosítás mellett, és olyat is, aki ellene van.

soha nem vizsgálták az eladósodások okát.

„Pont emiatt kértünk már korábban is vizsgálatot, kinek mi okozta, miért lett elkerülhetetlen a kölcsönfelvétel” – számolt be róla.

Az nem vitás, hogy az önkormányzatok pénzügyi nehézségei komoly problémát jelentenek, ám Ambrus Gyöngyiék szerint megoldható lenne, hogy az iskolák önkormányzati kézben maradjanak vagy teljesen visszakerüljenek. Ahogy Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke már megpendítette az MNO-nak, a MÖSZ is azon az állásponton van, hogy amelyik vezetés akarja, továbbra is elláthatná vagy átvehetne minden feladatot. Ennek feltétele, hogy a Köznevelési Kerekasztal három önkormányzati tagjánál szélesebb körben, más szövetségekkel és a képviseleti szervekkel közösen kellene megvitatni.

Kistokaj polgármestere jelezte: a civil szervezetekkel való együttműködést pénteken megerősítették azzal, hogy a MÖSZ, a polgármesteri tagozat, a Civil Összefogás Platform és a Tanítanék képviselői közös közleményt adtak ki. „Az iskola közös ügyünk, a pedagógusoké, a szülőké és a diákoké, éppen ezért nem állhatunk és hátrálhatunk meg” – mondta.

Gémesi György, a MÖSZ elnöke megkeresésünkre még annyit tett hozzá a fentiekhez: nagy veszélyben érzik az önkormányzatiságot, és a leghatározottabb lépéseket is el tudják képzelni, hogy megakadályozzák az iskolák államosítását.

Szita Károly a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként és Kaposvár fideszes polgármestereként már a kezdetektől kiállt a kormány álláspontja mellett. Noha kijelentette, hogy megítélése szerint az önkormányzatok „jó gazdái voltak a közoktatásnak”, 2012-ben „született egy kormányzati szándékot megalapozó törvény”, amellyel a „rendkívül szerteágazó és minőségű közoktatást úgy kívánták egységessé tenni, hogy minden településen hasonló feltételeket biztosítanak”.

„Ha már meghozták a döntést, úgy logikus, hogy a teljes közoktatás minden szegmense állami kézbe kerüljön, vagyis vigye az épületeket, fizesse a villanyszámlát, mindent.

Sőt akkor már legyen teljes ez a szándék, és a közétkeztetést is vegye át”

– hangsúlyozta, majd hozzátette: az összes „felelősség legyen állami felelősség”.

Azáltal, hogy a tankerületi központok kezébe kerül a fenntartás és a működtetés, Szita szerint nem fog változni az önkormányzat és a lakosság kapcsolata. „Ez csak szándék kérdése – jelentette ki. – A polgármesterek, akik úgy gondolkodnak, hogy a gyerek és a tanár továbbra is az övék, és az oktatást továbbra is szívügyüknek tekintik, ugyanazt a segítséget meg fogják adni, amelyet eddig is. Ez nem fenntartói vagy működtetési, hanem erkölcsi kérdés.” A polgármester hozzátette, továbbra is támogatni fogják a sportpályák építését, a tanulmányi versenyeket, az ösztöndíjak adását, a nyári táborozásokat.

Arra a felvetésre, hogy a költségvetési törvénytervezet szerint elvonhatják az eddigi iskolaműködtetésre fordított összeget, azt mondta: ha annál több forrást vennének el, mint amennyit az iskolákra fordítottak, az lenne a helytelen.