Nem akadály az okoskerítés sem: alagút épült a határzár alatt?

A jelentős összegekért emelt új védvonal ellenére az utóbbi szűk három hétben ugyanannyi migráns kísérelte meg az átjutást, mint előtte hat hét alatt.

Gyakorlatilag semmit nem változott a magyar–szerb határon átjutó illegális határátlépők száma az utóbbi két hónapban, annak ellenére, hogy április végén hivatalosan is elkészültnek nyilvánították és átadták az új, érzékelőkkel és kamerákkal is fölszerelt okoskerítést – derül ki a rendőrség honlapján szereplő adatokból. Vagyis a jelentős összegekért emelt új védvonal ellenére az utóbbi szűk három hétben ugyanannyi migráns kísérelte meg az átjutást, mint előtte hat hét alatt. Mindez azért is figyelemre méltó, mert Orbán Viktor kormányfő épp az április végi kerítésátadó napján beszélt arról az állami rádiónak, hogy a 155 kilométeres új védelmi rendszer „bármilyen embertömeg feltartóztatására alkalmas”, és „gyakorlatilag nem lehet áthatolni rajta”. Ám a rendőrségi statisztikákból kitűnik, hogy március közepe óta átlagosan napi 5–10 között alakul azoknak a száma, akik megpróbálnak átjutni a határzáron. Március második felében a legmagasabb napi adat 16-án volt, akkor 55-en próbáltak meg illegálisan bejutni az országba; közülük 15 migránsnak ez sikerült is, őket elfogásuk után a hatóságok visszakísérték a kerítés szerbiai oldalára. Volt ugyanakkor több olyan nap, amikor egyetlen átlépési kísérletet sem regisztráltak. Áprilisban a legtöbben, 18-an 4-én próbálkoztak. Májusban pedig, bár már készen állt az új védvonal, hasonló adatok érkeztek, sőt, némileg még nőtt is a migránsok érdeklődése Magyarország iránt.

Május 1-jén például 22-en, 4-én 15-en, két nappal később 31-en, másnap pedig megint 15-en kísérelték meg az átjutást a határon. Érdekesség, hogy ez – a rendőrségi adatok szerint – az említett májusi próbálkozók közül majdnem mindenkinek sikerült is, és csak az ország belsejében tudták elfogni őket, így kerültek vissza Szerbiába.

Azzal kapcsolatban, hogy a migránsok milyen módszerekkel tudnak bejutni az országba az új kerítés elkészülte után is, Toroczkai László (Jobbik), Ásotthalom polgármestere azt mondta, az utóbbi időben a legkülönbözőbb alternatív módszerekkel találkoztak. Nem hivatalos forrásból például azt hallotta, hogy a katonák a közeli Kelebiánál egy kilométer hosszú alagutat fedeztek föl a határzár alatt, amelyen keresztül észrevétlenül be tudnak jutni az illegális határátlépők.

Egyébként a migránsok továbbra is inkább a földközi-tengeri útvonalon igyekeznek Európába jutni, és Görögországon át, azaz a balkáni úton mostanában alig próbálkoznak – derül ki az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex honlapján szereplő adatokból. Eszerint a török–görög útvonalon az idei év első négy hónapjában 7468-an próbálkoztak, a nyugat-balkáni útvonalon pedig január és április vége között 3558-an akartak átjutni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának friss adatai is arról tanúskodnak, hogy az idén eddig 55 215 migráns próbált a tengeren Európába eljutni, és a nagy többségük, több mint 45 ezer ember Olaszországot vette célba.

Kérdéseket tettünk föl tegnap az ügyben a Belügyminisztériumnak; arról is érdeklődtünk, hogy az új déli határkerítésen milyen további műszaki eszközöket akarnak telepíteni, amivel meg tudnák gátolni a migránsok átjutását. Lapzártánkig azonban nem érkezett válasz megkeresésünkre.

Tegnapi hír egyébként, hogy az Európai Parlament strasbourgi ülésén a migrációs ügyekért felelős uniós biztos lényegében kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg azon uniós országokat – így Magyarországot, Lengyelországot és Ausztriát –, amelyek nem vesznek részt a 160 ezer menedékkérő szétosztását célzó programban. Pontosan 120+40 ezer menedékkérő szétosztásáról van szó, amiről még 2015 őszén döntöttek az uniós belügyminiszterek. A kötelező szétosztás ebből 120 ezer embert érint. Az eddigi egyetlen ilyen kötelező uniós döntés miatt indította meg a kvótapert 2015 decemberében Magyarország és Szlovákia az Európai Bíróságon. Dimitrisz Avramopulosz többek között arról beszélt, „jogi és egyben erkölcsi kötelezettsége” az unió tagállamainak, hogy részt vegyenek az elosztásiban, és ha egy hónapon belül sincs előrelépés, kötelezettségszegési eljárást indítanak az érintett országokkal szemben. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök jelezte, kormánya nem egyezik bele, hogy rákényszerítsék a menekültelosztási kvótákat.

Röpködtek a milliárdok

Kormányzati nyilatkozatokban a legkülönfélébb számokat lehetett hallani az utóbbi időben arról, mennyibe is került a második védvonal felhúzása a 155 kilométeres magyar–szerb szakaszon. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára például azt mondta, a második sor kerítés 4,8 milliárd forintba került, a büntetés-végrehajtási szervezet pedig kevesebb mint 60 nap alatt végezte el a munkát. Lázár János csütörtökön hasonló összeget említett. Március elején viszont még azt mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a második déli kerítés 28,4 milliárd forintba kerül majd, továbbá 9,4 milliárd forint lesz Röszkénél és Tompánál a tranzitzónák bővítése és kerítésük megerősítése.