Kétszázhoz közelít a fejesek száma a tárcáknál

Alig több mint fél év alatt hat, év eleje óta nyolc százalékkal lett több miniszter, államtitkár és helyettes államtitkár.

Szinte folyamatosan dönt újabb rekordokat az Orbán-kormány az állami vezetők számát tekintve. Jelenleg 14 kormánytag van (legutóbb Kósa Lajos kapott tárca nélküli miniszteri posztot), amivel csaknem beérték az emiatt is sokat bírált szocialista–liberális kormányokat. Az államtitkárok és a helyettes államtitkárok számában pedig jelentősen lehagyták a 2010 előtti kabineteket; előbbiből most 58, utóbbiból 114 van – derül ki a kormányzati honlapon szereplő adatokból, illetve a Magyar Közlönyben közzétett határozatokból.

Vagyis a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok összlétszáma elérte a 186-ot, miközben ez a Bajnai-kormány alatt 85 volt. De az Orbán-kormány korábbi önmagát is túlszárnyalta, hiszen jelentős a növekedés az év eleji, illetve az idén tavaszi adatokhoz képest. Akkor ugyanis lapunk összesítése szerint 173, illetve 176 fő volt ennek a csoportnak a nagysága. Azaz miniszterből, államtitkárból és helyettes államtitkárból most csaknem hat százalékkal van több, mint bő fél éve, március elején, pedig már akkor is többen voltak, mint januárban. A januári adatokhoz képest nyolcszázalékos a bővülés.

Mindez azért is érdekes, mert Orbán Viktor 2010-ben, kormánya bemutatásakor azt ígérte, hogy a Fideszre és a KDNP-re, illetve az úgynevezett nemzeti együttműködés rendszerére „sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem lesz jellemző, nem fér bele”.

Mivel a kormány tagjainak az alaptörvény szerint csak a miniszterelnök és a miniszterek számítanak, ebben az összehasonlításban az Orbán-kormányok eddig nem állnak rosszul a korábbi kabinetekhez képest. A Bajnai-kormányban 2010-ben a kormányfő mellett 15 miniszter volt, azaz 16 kormánytagot kellett akkor közpénzből fizetni. A második Gyurcsány-kormányban pedig például 2008-ban 17 tagja volt a kormánynak. Eddig Orbán Viktor kormányfővel és helyettesével, Semjén Zsolttal együtt 12-en voltak a kormány tagjai, de májusban Süli Jánost kinevezték a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternek, majd nemrég Kósa Lajos, a Fidesz eddigi frakcióvezetője is tárca nélküli miniszteri tisztséget kapott, ő a megyei jogú városok fejlesztéséért felel október eleje óta. Ezzel ugrott 14-re a kormánytagok száma.

Legutóbb a múlt pénteki Magyar Közlönyben jelent meg határozat új államtitkárok kinevezéséről. Horváth István és Simon Róbert Balázs is a megyei jogú városokért felel, azaz Kósa Lajos két államtitkárt kapott, ahogy nemrég Süli János is. Ők a Miniszterelnökség alá kerülnek, így az államtitkárok számában ez a tárca lett a listavezető, 12-vel. A Lázár János vezette tárcánál emellett 18 helyettes államtitkár is van, ami azért érdekes, mert épp ez a minisztérium hirdetett korábban – azóta kudarccal zárult – bürokráciacsökkentést. Ám még így sem tudták lehagyni a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahol a 10 államtitkár mellett minden korábbinál több, 21 helyettes államtitkár dolgozik. A dobogó harmadik fokára a nemzetgazdasági tárca állhat, ott hét államtitkárt és szintén 18 helyettes államtitkárt alkalmaznak.

Jól mutatja az utóbbi fél év változásait néhány, a vezetői létszámot tekintve a középmezőnyben szereplő minisztérium példája. A fejlesztési tárcánál március elején hat államtitkár és 11 helyettes államtitkár volt – utóbbiból most 15 van. A sereghajtók között van a belügyi tárca (3, illetve 9), az Igazságügyi Minisztérium (4, illetve 7) és a Rogán Antal miniszter által irányított Miniszterelnöki Kabinetiroda (4, illetve 2).

Sok minisztérium mindent elkövet azért, hogy a miniszteri biztosok számának változását lényegében követhetetlenné tegye – derül ki a kormányzati honlap és a Magyar Közlöny adatainak összehasonlításából. Az Emmi honlapján például jelenleg mindössze három olyan miniszteri biztos van, akinek – az ottani adatok alapján – hatályos a megbízatása. Ám az utóbbi hónapokban sok biztost újra kineveztek, csak éppen ezt „elfelejtették” átvezetni, néha egészen érthetetlen okból. Például a július 24-i Hivatalos Értesítő számolt be arról, hogy Persányi Miklós a Liget projekttel kapcsolatban 2018. január közepéig marad miniszteri biztos, és ez szerepel is a tárca honlapján. Az viszont nem került fel a honlapra, hogy Hankó Balázs Zoltánt az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezték ki, holott ez a döntés ugyanabban az értesítőben jelent meg.

Az Emminél a miniszteri biztosok száma – a tavaszi 14 után – elérte a 17-et. Jól áll ebből a szempontból a Miniszterelnökség (27), illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium (11) is. Az NGM-nél öt miniszteri biztost felejtettek el feltüntetni, a külügyi tárcánál pedig egy helyettes államtitkár nincs a listán (Menczer Tamás, akinek a kinevezéséről szóló döntés a szeptember 27-ei Magyar Közlönyben jelent meg). A miniszteri biztosok száma egyébként összesítésünk szerint 76-ra nőtt a március eleji 66-ról.

A kormányzati honlap szerint továbbra is öt miniszterelnöki biztos van, illetve 13 kormánybiztos, a miniszterelnöki megbízottak száma pedig a márciusi 15-ről mostanra 17-re nőtt. Legutóbb Altusz Kristófot bízták meg áprilisban a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos diplomáciai egyeztetések lefolytatásával, illetve június óta Klinghammer István vezeti miniszterelnöki megbízottként a Magyar Corvin-lánc Irodát.

Fontos pozíciók

Miniszteri biztosokat a legkülönbözőbb tevékenységekkel bíznak meg. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban például Magyar Levente a frankofón ügyekért felel, az Emminél Vargha Tamás az Árpád-ház program előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokért. De miniszteri biztos felel a vízdiplomáciáért, a vízipari exportért és a Duna-régió stratégiáért, illetve például a Grúziával megvalósuló kulturális együttműködés végrehajtásáért is.