Édesanyja bankszámlaszámát is megadta Kósa Lajos azon a Magyar Nemzet birtokába került papíron, amelyet a fideszes politikus kézírással egészített ki anyja személyes adataival, lakcímével és telefonos elérhetőségével. A nem hivatalos dokumentumot a kormánypárti képviselő vélhetően azzal a szándékkal készítette, hogy a mesés, 1300 milliárd forintra rúgó – és hiteles közjegyzői okirat szerint Kósa rendelkezésére bocsátandó – németországi örökségével kecsegtető csengeri asszony, Szabó Gáborné a megfelelő helyre tudja utalni a Kósa Lajosnénak (született Bacskó Katalin) ígért 2,6 millió eurót, azaz mintegy 800 millió forintot. Az ajándékozási szándékról pedig hiteles közjegyzői okirat is készült, amely korábban szintén lapunk birtokába került. A 2013. szeptember 26-án kelt dokumentum szerint a megbízó Kósa Lajosnénak kívánta utalni a pénzt saját bankszámlájáról, a „megajándékozottal történt előzetes egyeztetés alapján”. A dokumentumban már szerepeltek Kósa édesanyjának banki adatai, amelyek azonosak a most birtokunkba került papíron szereplő számlaszámmal.
Hogy valóban Kósa kézírása szerepel-e a papíron, könnyen ellenőrizhetjük, ha összehasonlítjuk az Országgyűlés honlapjára feltöltött képviselői vagyonnyilatkozatokkal. Ezekből világosan látszik, hogy ugyanaz az ember írta őket, feltéve, hogy Kósa készíti a saját vagyonnyilatkozatait. A birtokunkba került papír alapján a politikus az édesanyja belföldi bankszámlájára akarta utaltatni az összeget. Kósa és a teljes kormánypárti kommunikáció a mai napig azt állítja, hogy a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter csalás áldozata lett, és a politikus valójában nem akarta sem magát, sem családját gazdagítani Szabó Gáborné örökségéből.
A képviselő korábbi videóvallomása szerint 2012 őszén kereste fel egy ügyvéddel a csengeri háztartásbeli nő, és közölte, hogy nagy összegű örökségnek lett a tulajdonosa. Ezt szerette volna jól felhasználni, Kósa segítségét kérve. A politikus ekkor, állítása szerint, azt javasolta, hogy Szabó Gáborné fektesse a vagyont magyar állampapírba, és teremtsen munkahelyeket. Kósa ezzel próbálta magyarázni, hogy miért szerepelt a botrányt kirobbantó közjegyzői okiraton az a kitétel, hogy a politikus rendelkezésére bocsátott több mint 4,3 milliárd euróból államkötvényt kell vásárolnia. Azt a tényt azonban a miniszter magyarázat nélkül hagyta, hogy kötvényvásárláshoz miért volt szükséges a személyes közreműködése. Ráadásul Szabó Gáborné a közelmúltban a Blikknek azt nyilatkozta: az örökség valóban létezik, dokumentumokkal tudja bizonyítani. A nő jelenleg külföldön tartózkodik. Ügyvédje, Helmeczy László szerint „egészségügyi kezelésen” van, továbbá a hagyaték ügyében intézkedik.
Kósa állítása szerint már 2016 végén, illetve 2017 elején arra a következtetésre jutott, hogy a csengeri „örökösnő” becsapta. Ennek ellenére a botrány kirobbanásáig nem tett feljelentést. A Nemzeti Nyomozói Iroda csak első cikkünk megjelenése után indított nyomozást csalás gyanújával, ismeretlen tettes ellen, és felhívásukban azt közölték: várják azok jelentkezését, akiktől a csengeri nő a németországi örökséghez való hozzájutás ürügyén az elmúlt évek során kölcsönt kért és kapott. Szabó Gáborné a Blikknek azt állította, a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt nem tudták visszafizetni a kölcsönöket, férje emiatt öngyilkos lett.
Az ügyészség szerint Kósa „természetesen” tiszta a történetben. Miután cikkeink nyomán Tényi István feljelentést tett hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás gyanújával a Központi Nyomozó Főügyészségen, a vádhatóság úgy döntött: nem indít nyomozást.
Pénteken a Police.hu oldalon is megjelent egy felhívás, melyben azt írják: „a rendőrség kéri azon személyek jelentkezését, akiktől Sz. Gáborné csengeri lakos németországi örökséghez való hozzájutás segítése címén az elmúlt évek során kölcsönt kért és kapott, illetve a kölcsön visszafizetését az örökséghez jutásra hivatkozással ígérte”.
