Kásler Miklós: Az oktatás hatékonyságát kell növelni

Évente 140 ezer diákot érint és 90 milliárd forintba kerülhet a tanulók kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusa – jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kedden egy budapesti sajtótájékoztatón. Az elképzelés azért is javíthatja jelentősen a tanulók nyelvtudását, mert a partneriskola diákjaival kialakított kapcsolatok később is biztosíthatják nyelvgyakorlás lehetőségét.

Az eredményekhez az is szükséges, hogy a gyerekek kellő felkészültséggel használják ki a lehetőséget Fotó: Katona Vanda

– A magyar nyelv egyedülálló, nincsenek rokon nyelvek a környezetünkben, ezért nekünk az idegen nyelvek elsajátítása nagy nehézséget okoz – kezdte kedden a sajtótájékoztatót Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Szavai szerint ezért is vezetik be azt az intézkedést, hogy a kormány finanszíroz kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzust a 9. és a 11. évfolyamra járó tanulóknak, ami évente 140 ezer diákot érint, és 90 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek. Mint mondta, a kétszer kéthetes, nyelvi környezetben tanulás reális lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert.

A miniszter indoklásként szólt arról is, hogy nyelvoktatással foglalkozó szakemberek látják úgy, hogy a nyelvtanulás folyamán a 9. és 11. évfolyamon célszerű nyelvi környezetben gyakorlatot szerezni, ezért született a kormány döntése a kétszer kéthetes kurzusról. Kitért arra is, hogy a felmérések szerint 2017-ben hazánban az emberek 45 százaléka beszélt egy idegen nyelvet a saját megítélése szerint, míg tíz évvel korábban ez az arány 25 százalék volt. – Az elmúlt tíz évben tehát javult a magyar emberek idegennyelv-ismerete, azonban még mindig messze elmarad a környező országokban élőkétől – fogalmazott Kásler Miklós.

– Olyan pályázati rendszert tervezünk, amelyben csoportos iskolai és egyéni pályázásra is lesz majd lehetőség – hangsúlyozta Bódis József, a tárca oktatásért felelős államtitkára. Ismertetése szerint fontos szempont, hogy a diákokat családoknál szállásolják el, hogy minél több lehetőségük legyen idegen nyelven kommunikálni. Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a program eredményességéhez az is szükséges, hogy „az itthon folyó nyelvi képzéseket tartalmilag, módszertanilag olyan helyzetbe hozzák, hogy a gyerekek kellő felkészültséggel tudják kihasználni a kurzusokat.

Az eredményekhez az is szükséges, hogy a gyerekek kellő felkészültséggel használják ki a lehetőséget
Fotó: Katona Vanda

Szólt arról is, hogy a középfokú nyelvvizsga megszerzése nagyjából 900 óra nyelvtanulást igényel, s ezt a diákok a közoktatásban megkapják, ennek ellenére az európai átlagnál rosszabbul teljesítenek. Mint mondta, az eredmények javításához tehát nem az óraszámot, hanem a tanulás hatékonyságát kell növelni, és ebben óriási felelőssége van a tanároknak.

A program – amelyet Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszédében jelentett be – a 2020–2021-es tanévtől indul, s a célországok között Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Málta, Németország és Kína szerepel.

Ma is bevett gyakorlat, hogy a magyar iskola egy külföldi partneriskolával nyújt be pályázatot, és a tanulók pedagógus kíséretével utaznak az adott intézménybe. Jellemzően családoknál szállásolják el őket, és bekapcsolódnak a fogadó iskola életébe, közös órákon, iskolai és szabadidős programokon vesznek részt. Ez legalább heti 20-25 nyelvórának felel meg. Ezekben az esetekben a nyelvtanítás, a szakmai programok megszervezése a magyar és a partner iskola feladata. A tanulás hatékonyságát ronthatja, hogy a tanulók együttes külföldön tartózkodása során a magyar nyelvet fogják használni, ezért a pályázatban feltételként szabható, hogy lehetőség szerint családoknál szállásolják el őket – áll a minisztérium által közzétett háttéranyagban. Szakértők szerint az ötlet azért is javíthatja jelentősen a tanulók nyelvtudását, mert a partneriskola diákjaival kialakított kapcsolatok később is folyamatos gyakorlási lehetőséget biztosíthatnak.