Leghamarabb harminc év múlva szabadulhat a Teréz körúti merénylő

Életfogytiglani fegyházra ítélte a két rendőrt életveszélyesen megsebesítő Teréz körúti robbantás vádlottját többszörösen minősített emberölés és terrorcselekmény miatt a Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében. A férfi – az elsőfokú ítéletben meghatározott 25 év helyett – a leghamarabb 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A gyanúsított nem működik együtt a nyomozókkal, csak azt hajtogatja, nincs köze a történtekhez Fotó: MTI

A táblabíróság annyiban változtatta meg az elsőfokú döntést, hogy az emberölés kísérletének minősítésénél aljas indok helyett aljas célt állapított meg, a terrorcselekménynél pedig mellőzte a kísérleti szak megállapítását, tehát úgy ítélte meg, hogy befejezett terrorcselekmény történt. Az életfogytiglani büntetést annyiban súlyosították, hogy az első foktól eltérően a leghamarabb nem 25 év, hanem 30 év múlva vizsgálható az elítélt feltételes szabadságra bocsátása.

Szóbeli indoklásában az ítélőtábla kiemelte: első fokon tisztességes eljárásban részletes, alapos és törvényes bizonyítás folyt. A gyanúsítotti – később visszavont – beismerő vallomásokkal kapcsolatban a táblabíróság arra mutatott rá: a beismerő vallomás már régóta nem a bizonyítékok „királynője”, súlya attól függ, milyen körülmények között tették és mit tartalmaz.

Jelen ügyben a nyomozás során a gyanúsított a védő jelenlétében tett többször beismerő vallomást, amelyet hónapokon keresztül fenntartott. Ráadásul ezekben a vallomásokban olyan részleteket is elmondott a cselekményről, amelyeket csak az elkövető tudhatott, a beismerést pedig számos más bizonyíték támasztotta alá. Ezek közül az ítélőtábla szerint perdöntő a genetikus szakértő véleménye, amely szerint a vádlott DNS-ét a tetthely számos pontján azonosították. Ezek a DNS-maradványok pedig a táblabíróság szerint csak a bűncselekmény elkövetésekor kerülhettek oda.

A másodfokú döntés szerint kétségtelen az elkövetőnek az élet kioltására irányuló szándéka, amely a tettestől függetlenül maradt csak kísérlet. Nem az elkövetőn múlott, hogy a sértettek életben maradtak, ha rajta múlik, már nem élnek – állapította meg az ítélőtábla. Ugyanakkor a törvényszékkel ellentétben a táblabíróság úgy ítélte meg, hogy a terrorcselekmény nem maradt kísérleti szakban: a fiatalember az általa megfogalmazott szövegben a valóban elkövetett robbantás megismétlésével fenyegetve követelt pénzt, és ez annak ellenére befejezett bűncselekmény, hogy végül a szöveget nem küldte el.

Az ítélethirdetés után a férfi apja a sajtó képviselői előtt a nyomozást és a táblabíróság szerinte téves döntését kifogásolta.