Megfékezhető az agresszió

Nem a hibákat javítják ki pirossal a dolgozatokban, hanem a jó megoldásokat pipálják ki — ilyen és ehhez hasonló apró trükkökkel dolgoznak szemléletváltáson az iskolák annak érdekében, hogy kevesebb legyen a szorongó diák, s így a tanulási zavar vagy az agresszív magatartás előfordulása is. Az iskolások közötti bántalmazás — angol kifejezéssel bullying — leküzdéséhez ma már országosan elérhető, gyakorlati segítséget jelent az Oktatási Hivatal által koordinált ENABLE program, amelyhez térítésmentes, akkreditált tanári továbbképzés is tartozik.

Egy felmérés szerint a tanulók között gyakori a fizikai bántalmazás, a gúnyolódás és a kiközösítés Fotó: 123RF

Tíz foglalkozásból áll, melyeket az osztályfőnök és/vagy az iskolapszichológus tart, de tanári kézikönyvek, óratervek, szülői segédletek is kapcsolódnak hozzá, amelyek gyakorlati tudnivalókat tartalmaznak arról, hogy a konfliktusos szituációban mit mondjon, hogy reagáljon, miként avatkozzon be a felnőtt. Mindezt bárki letöltheti, de szerencsésebb, ha a foglalkozásokat megvalósító pedagógus, iskolapszichológus vagy iskolai szociális munkás harmincórás, akkreditált továbbképzésen sajátítja el a technikák szakszerű alkalmazását, ami a helyi pedagógiai oktatási központokon keresztül térítésmentesen elérhető, akár teljes nevelőtestületeknek.

Évek óta működik már az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által létrehozott Iskolai Konfliktus-tudásközpont nevű portál is (Iskon), ahonnan szintén ingyen tölthetők le játékos, beszélgetős feladatok, csoportfoglalkozáson bevethető helyzetgyakorlatok a fiatalabb korosztálynak. Ugyanitt megtalálható a konfliktuskezelésben élenjáró iskolák elérhetősége is, így a tanárkollégák közvetlenül is segítséget kérhetnek egymástól jó gyakorlatok megismerése céljából.

Néhány iskola külsős segítséget is igénybe vesz az elfogadó és támogató közeg megteremtéséhez. Ilyen támogatást jelent az egyelőre még kevéssé elterjedt iskolai coaching, amely során egy külsős tréner, illetve coach tart foglalkozásokat a diákoknak és tanároknak, sőt a szülőket is bevonják. A pozitív kommunikáción és megoldásközpontú szemléleten alapuló kurzusok nemcsak a diákok közti konfliktusok előfordulását szorítják vissza, de tanulási zavarokon, beilleszkedési problémákon is segítenek.

– A két leggyakoribb eset, amivel megkeresnek, a tantestület összetartásának növelése, valamint az osztályközösségen belüli konfliktusok rendezése (például klikkesedés, verekedés, kiközösítés). De a fentiek mellett számos probléma esetén segíthet a coaching, legyen szó magatartási, tanulási, koncentrálási nehézségekről vagy a motiváció növeléséről.

A coaching maga egy olyan gondolatébresztő, kreatív, partneri együttműködés, egyfajta segítő beszélgetés, amely arra inspirálja az ügyfelet – aki lehet gyerek vagy felnőtt, egyén és csoport egyaránt –, hogy a legtöbbet hozza ki önmagából személyes és szakmai szempontból – hangsúlyozta lapunknak Göntér Mónika megoldásfókuszú coach és tréner, a Solutionsurfers Magyarország munkatársa, aki szerint legfőbb eredmény a szemléletváltozás.

– A cél mindig a barátságos, biztonságos és támogató közeg kialakítása, amelyben a tagok képesek a másik erősségeire figyelni, arra, amit már tud, amit jól tesz, észrevenni a fejlődés kicsi jeleit is, és azokat visszajelezni, egymásról a jót, illetve a jó szándékot feltételezni, partneri viszonyt kialakítani, tiszteletben tartani a másik nézőpontját – fogalmazott.

Az osztálytermi foglalkozásokról elárulta: az egyik, gyakran alkalmazott csoportos feladat a pozitív pletyka, amelynek során a másik háta mögött, ám a füle hallatára pletykálnak a résztvevőről. A pletykálók arról beszélgetnek (miközben a társuk nekik háttal ülve fülel), hogy a harmadiknak milyen erősségei vannak, mit szeretnek, értékelnek benne, mi az, amiért jó, hogy ő is a csapat tagja.

Felidéznek olyan konkrét eseteket, amikor az illető valamit különösen jól csinált vagy amit szívesen eltanulnának tőle. – A gyakorlatban mindenkire sor kerül, tehát mindenki hallja magáról a pozitívat. Ha jól megalapozunk ennek a gyakorlatnak, akkor ez minden résztvevőnek nagyon megerősítő élmény – jegyezte meg a tréner.

Gyakori gond a gyerekek körében terjedő erőszak, aminek visszaszorítását célozza a szociális és érzelmi készségek fejlesztése (képünk illusztráció)
Fotó: 123RF

Sikerrel alkalmazza a technikát a kecskeméti Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda, ahol a Göntér Mónika által tartott workshop a diákoknak és az oktatóknak is újdonsággal szolgált. – Bár a piarista oktatási gyakorlatban nagyon ott van a személyesség, a partneri viszony, azért a hazai oktatási rendszerben még mindig inkább a poroszosság jellemző.

A megoldásfókuszú szemléletmód engem rávezetett arra, hogy felismerjem, a pozitív visszajelzések nem az erősségeim, egyszerűen azért, mert én is úgy szocializálódtam, hogy ami jó, azt nem kell külön észrevételezni, mert az a normális.

Most már, ha dolgozatot javítok, akkor nem a hibákat jelzem pirossal, hanem inkább a jó válaszokat pipálom ki. Kicsivel több munka nekem, de jobb érzés a diákoknak – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Telek Péter Pál tagozatvezető tanár.