Magyarok adatai kerülhettek külföldi országokba

Hatszáznyolcvanezer magyar állampolgár személyes adatai juthattak az EU-n kívülre azáltal, hogy Hadházy Ákos az európai ügyészséghez való csatlakozásért folytatott aláírásgyűjtésbe adatfeldolgozóként vont be külföldi cégeket. Péterfalvi Attila lapunknak nyilatkozva kifejtette: ezenkívül is számos aggály merült fel a szignók gyűjtésével kapcsolatban. A pártok szerepe, az aktivistákkal kötött szerződések, valamint a közjegyzőhöz kerülő ívek sorsa is további kérdéseket vet fel.

A képviselő a több százezer ívvel. Homályos célok MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

A hatóság vezetőjének megállapítása azt jelenti: ha Hadházy Ákos leadna olyan kitöltött aláírásgyűjtő íveket, amelyeket egy személy 680 ezerszer töltött ki, akkor a közjegyző ezt is hitelesítené, hiszen nincs mérlegelési lehetősége, és ellenőrizni sem tudja az íveket.

Péterfalvi Attila azt is kifogásolta, hogy nincs feltüntetve a közjegyző neve, valamint felhívta arra a figyelmet, hogy ha az aláírásgyűjtésbe már közjegyzőt vontak be, akkor annak külön adatkezelési tájékoztatást is kellett volna nyújtania az aláíróknak. – Az is kérdéses, hogy az elektronikusan gyűjtött aláírásokat is benyújtották-e a közjegyzőhöz – mondta Péterfalvi Attila.

Szerződés nélküli pártaktivisták

A NAIH vezetője adatkezelési szempontból a pártok szerepét is problémásnak látja az aláírásgyűjtésben. Mint ismert, az MSZP és a Momentum is segített a képviselőnek a szignók összeszedésében, a két párt összesen 130 ezer aláírás begyűjtésével járult hozzá a végleges szám kialakulásához. – Nem tudni, hogy a pártok milyen pozícióban, milyen jogviszony részeként segítették az aláírásgyűjtést – mondta az elnök.

Péterfalvi szerint Hadházy Ákosnak az aktivisták esetében adatfeldolgozási szerződéssel kellett volna konkretizálnia, hogy miként gyűjthetik az adatokat és mit kezdhetnek azokkal. Mint ismert, Hadházy Ákos korábban azt nyilatkozta, hogy országosan mintegy 26 ezren segítették az aláírásgyűjtést.

Szívélyes kapcsolat a momentummal

További problémát okoz, hogy nem lehet tudni, mikor semmisítik meg az íveket. Egy aláírásgyűjtés esetében az adatokat tartalmazó íveket végül meg kell semmisíteni közjegyző jelenlétében. Sem erről, sem pedig ennek határidejéről nincs szó az adatvédelmi, adatkezelési útmutatókban – nyilatkozta lapunknak Péterfalvi Attila.

A számos tisztázatlan részlet miatt felmerül a gyanú, hogy a hangzatos politikai célok mögött csupán az adatbázisépítés szándéka húzódik meg. Erre utalhat, hogy Hadházy Ákos a kilakoltatások és végrehajtások ellen is gyűjt aláírásokat, és ehhez a szignógyűjtéshez nem készült újabb adatvédelmi, adatkezelési tájékoztatás, csupán az előzőt másolták le.

A képviselő a parlamentben mutatta be a szignókat. Kérdés, kik húzhatnak ebből hasznot
MTI/Bruzák Noémi

Ebben az esetben további problémát jelent, hogy az aláírások gyűjtése még annyit sem ér, mint az európai ügyészséghez való csatlakozásért kért támogatások. A végrehajtásokról és a kilakoltatásokról ugyanis a bíróságok döntenek. A petíció témája tehát már megszületett bírói döntéseket, így a bírói függetlenséget érinti. Emiatt egyébként a tisztességes adatkezelés kérdése is felvethető.

Az aláírásgyűjtésből akár a Momentum Mozgalom is profitálhatott, ugyanis nem tudni, hogy a pártok mihez kezdtek a maguk gyűjtötte aláírásokkal, csupán annyit tudunk, hogy azok egy része biztosan Hadházy Ákoshoz került. Az EP-választás során Hadházy szívélyes viszonyt alakított ki a Momentummal, a voksolás estéjén ott volt a párt eredményváróján is.

A Momentum végül több százezer ellenzéki szavazót tudott átcsábítani magához, és kérdés, hogy milyen direkt eszközökkel hajtották végre ezt a műveletet. Kétségtelen, hogy az aláírásgyűjtés adatbázisa az európai parlamenti választásig hiánytalanul Hadházy rendelkezésére állt.