Az első alkalommal megszervezett rendezvénysorozat keretében a Budapest és Bécs – „Okos városok a fenntartható jövőért” című kétnapos konferencián Bagdy Gábor elmondta: a fővárosban ilyen kiemelt programok között szerepel a dunai partszakaszok megnyitása a város felé, valamint közterületek, így például a Margitsziget és a Városliget megújítása.
A magyar és az osztrák főváros között nagyon sok a hasonlóság, és ez Budapestnek perspektívát is jelent. Bécs kiváló példa lehet, és „mi szeretnék is ezt az utat követni” – közölte a főpolgármester-helyettes, aki szerint ezért is fontos a kétnapos tanácskozás.
Az eltérések között említette, hogy az osztrák fővárossal ellentétben Budapesten csak 2-3 százalék az önkormányzati lakások aránya, és ezek többsége a kerületek kezében van. Másik jelentős eltérés a kerületek és a főváros viszonya – mutatott rá Bagdy Gábor megjegyezve, „könnyen lehet, hogy a régi klasszikus struktúra, ami Bécsben megmaradt, hatékonyabb”, mint a budapesti.
Kiemelte: szeretnék azt, hogy a két város, egymás mellett, egymást segítve egyre erősebb központot alakítson.
Kitért arra is, hogy Tarlós István főpolgármester tavasszal a bécsi főpolgármester megállapodtak abban, hogy tovább erősítik a két város kapcsolatát.
Marcus Schobert, a Bécsi Tartományi Parlament és a Bécsi Közgyűlés képviselője arról beszélt, korunk egyik legfontosabb kérdése, hogy a városok hogyan fejlődnek, hiszen nemsokára a világ népességének hetven százaléka városban él majd. Az egyre nagyobb városok esetében fel kell tenni azt a kérdés, hogy ezeket hogyan lehet élhető állapotban tartani – mondta.
Kijelentette: ha Bécs a világ legélhetőbb városa, akkor a közös jövőképünknek annak kell lennie, hogy együttesen a világ legélhetőbb régióját alkossuk.
Marcus Schobert elmondta, Bécsben nagyon fontosnak tartják, hogy védelmet nyújtsanak a különböző élethelyzetekben, és így nem is követték el azt a hibát, amit számos nagy nyugat-európai város: azt, hogy a 90-es években sok mindent privatizáltak. Példaként emelte ki, hogy Bécsben a város tulajdonában van 220 ezer lakás, 200 ezer pedig szövetkezeti tulajdonban van. Rámutatott arra is, hogy a privatizáció miatt például Németországban az elmúlt tíz évben nagyon megemelkedtek a lakbérek.