Nem csak gyermekek lehetnek hiperaktívak

A felnőttkori hiperaktivitás-zavar diagnosztizálása, korszerű kezelése és kutatása nagy jelentőséggel bír. A kezeletlen érintettek köré­ben ugyanis gyakoribb az agresszív viselkedés, az alkohol- vagy a drogfogyasztás, az egyéb pszichiátriai betegség, a közlekedési kihágás, baleset. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiával viszont tartós javulás érhető el — ezeket végzi immár tíz éve a felnőtt ADHD-szak­ambulancia.

A viselkedészavar döntően genetikailag meghatározott Forrás: 123RF

A kezeletlen gyermekkori figyelemhiá­nyos hiperaktivitás-zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat, a későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van – figyelmeztetett a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika szakorvosa az egyetem honlapján. Pulay Attila hangsúlyozta, az átlagos mértékű stressz az ADHD-val küzdőknek sokkal nagyobb nehézségeket okoz, mint egy egészséges embernek.

A felnőttkori ADHD a magyar lakosság két és fél százalékát érinti, ezt epidemiológiai vizsgálatok is megerősítik. Nem minden érintett kér segítséget vagy kerül kapcsolatba az ellátórendszerrel, de a felnőtt ADHD-ról szerzett ismeretek fejlődésével, illetve a területen dolgozó szakemberek számának növekedésével egyre gyakoribb a felismerése.

Az ADHD nyolcvan százalékban genetikailag meghatározott, vagyis erősen öröklődő idegfejlődési zavarról van szó. A tünetek egy része általában már gyerekkortól megfigyelhető, és bár a zavar kinőhető, az esetek ötven-hatvan százalékában a tünetek részben vagy egészben felnőttkorban is megmaradnak – hívta fel a figyelmet a szakember. A hiperaktivitás-zavar jellemző tünetei között említette a krónikus szétszórtságot, a feledékenységet, a tervezési, időbeosztási és indulatkezelési problémákat és a részletek figyelmen kívül hagyását.

A viselkedészavar döntően genetikailag meghatározott
Fotó: 123RF

Pulay Attila hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek önmagukban nem jelentenek betegséget, hiszen a diagnózis során egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni. Az egyik ilyen például, hogy a tünetek legalább hat hónapon át fennálljanak és az élet több területén is nehézséget okozzanak, a munkahely mellett az otthoni környezetben és a társas kapcsolatokban is – fűzte hozzá.

Stresszhelyzetben sokan tapasztalhatják magukon ezeket a tüneteket, ám míg egy egészséges ember csak sokkal nagyobb nyomás alatt észlel hasonlókat, addig az ADHD-val küzdőknél már komoly nehézségeket jelent egy átlagos mértékű stresszhelyzet is, például a munkahelyváltás – magyarázta Pulay Attila. – Ha gyermekkorban nem kezelik a problémát – mert például rosszalkodásnak vagy lustaságnak címkézik a szülők, pedagógusok –, a személyiségfejlődésre, a karrierre, az érzelmi életre is kihat felnőttkorban. Az egészséges emberekhez képest az ADHD-val küzdőknél két és félszeres a válások aránya – emelte ki a szakember.

A Semmelweis Egyetem Pszichiát­riai és Pszichoterápiás Klinikáján tíz éve működik felnőtt ADHD-szakambulancia, ahol jellemzően a krónikus szétszórtsággal, feledékenységgel, tervezési, időbeosztási és indulatkezelési problémákkal küzdő páciensek kivizsgálását és terápiáját végezik. Az ambuláns vizsgálatokra a háziorvos adhat beutalót, ezt követően egy személyes beszélgetésen próbálják kizárni az egyéb pszichiátriai problémákat, illetve személyiségzavart. Pulay Attila a kezelésekről elmondta: első körben mindig életmódváltást javasolnak. Ha azonban ez nem elegendő, akkor a gyógyszeres kezelés mellett létezik az úgynevezett kognitív viselkedésterápiás tréning, egy 12 alkalmas készségfejlesztő csoport, amely segít megbirkózni a figyelmi, önkontrollbeli, aktivitásbeli nehézségekkel. Mindezekkel tartós javulás érhető el a tünetekben, és az ADHD-sok is teljes életet élhetnek.