Felzárkóztatási program háromszáz településen

Összesen 270 ezer ember, nagyrészt romák élnek azon a háromszáz településen, amelyek felzárkóztatása érdekében a kormány egyházi karitatív és civil szervezetekkel összefogva nagyszabású programot indított. Pintér Sándor belügyminiszter tegnap délelőtt Tiszaburára utazott, ahol a Felzárkózó települések program részleteit mutatta be Kásler Miklóssal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjével, valamint Vecsei Miklós miniszterelnöki biztossal.

A hátrányos helyzetű térségekben a teljes foglalkoztatás is elérhető Fotó: Havran Zoltán

– A következő években háromszáz nehéz helyzetű település kap segítséget, 2019-ben 31 helyszínen kezdődik meg a munka – jelentette ki Pintér Sándor, aki a Felzárkózó települések programról tartott tegnap sajtótájékoztatót Tiszaburán.

A programot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálja, de részt vesz benne vagy hamarosan csatlakozik hozzá számos más egyházi karitatív szervezet, így az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a Baptista Szeretetszolgálat, csakúgy mint több világi egyesület.

Az utóbbi években Tiszaburán létrejött egy asztalosműhely és megújult az óvoda, a bölcsőde is Fotó: Havran Zoltán

A Felzárkózó települések programban szereplő háromszáz helységet úgy választották ki, hogy a leginkább rászorulókhoz jusson el először a segítség. – Egyértelművé vált, hogy egyszerre, egy ütemben az egész ország területén nem tudják megfékezni a „leszakadást”, ezért kísérleti programokat hoztak létre.

– Előrelépés volt, de az áttörés elmaradt – közölte Pintér Sándor a korábbi roma integrációs programok kapcsán. A legfontosabb, megerősítésre váró területek közül kiemelte a romák oktatását, szakképzését, valamint az általános egészségi állapotuk és jövedelmi viszonyaik javítását. A tárcavezető fontosnak nevezte a teljes foglalkoztatás elérését, de a közműszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést is.

Továbbá fontos célkitűzést jelölt meg, így a legszegényebb településeken a gazdasági bűncselekmények radikális visszaszorítását, mert mint elmondta, ebben az esetben még nagyobb tragédia, hogy azoktól tulajdonítanak el javakat, akiknek amúgy is kevés van.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a romakérdést nemzeti sorskérdésnek nevezte. Ebben a problémakörben kiemelkedő jelentőségű, hogy a hátrányos helyzetű térségek is hozzájussanak a megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz, különös tekintettel a szűrővizsgálatokra.

– Új egészségkultúrát honosítunk meg Magyarországon, amelynek keretében megújítjuk a teljes egészségügyi ellátórendszert – emelte ki a miniszter. Hozzátette: már 2017-ben elindult a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program, amelynek részeként egyszerre három szűrőbusszal járják a településeket. Hangsúlyozta, hogy külön figyelmet fordítanak a védőnői ellátás fejlesztésére a hátrányos helyzetű településeken.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, miniszterelnöki biztos a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy a változás lassan megy végbe, de már tízévnyi munka is látványos eredményekre vezethet.

A hátrányos helyzetű térségekben a teljes foglalkoztatás is elérhető
Fotó: Havran Zoltán

– Amit most itt látunk, az nagyjából négy év alatt jött létre – mondta. Tiszaburán a karitatív szervezetek és az állam összefogásával megújult a helyi óvoda, bölcsőde, létrejött egy asztalosműhely és egy varroda, amely megélhetést biztosít a településen élők egy részének. – Nincs univerzálisan bevált módszer, minden település más és más beavatkozást igényel – emelte ki Vecsei.

Aláhúzta: a közeli Tiszabő Magyarország legszegényebb települése volt, és ott is sikerült szép eredményeket elérni. Vecsei sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Felzárkózó települések programban kiválasztott 300 helységben összesen 270 ezer ember él, nagy részük roma származású.