Trócsányi találkozott von der Leyennel

Vélhetően nem befolyásolja az Európai Bizottság leendő tagjainak végleges listáját az a magyar fél részéről eredményesnek nevezett egyeztetés, amelyet a magyar biztosjelölt folytatott tegnap a bizottsági elnökkel. Trócsányi László volt igazságügyi miniszter minden szempontból alkalmas a posztra, megválasztásának egyetlen akadálya az lehet, hogy Von der Leyen az egyenlőség nevében megígérte: a testület felét női biztosokkal tölti meg.

Trócsányi László tegnap négyszemközt egyeztetett Ursula von der Leyennel Brüsszelben. A magyar biztosjelölt – és jelenlegi európai parlamenti képviselő – a találkozót követően azt írta a Twitteren: eredményes egyeztetést folytatott a bizottsági elnökkel, a tárgyalás során az Európai Uniót érintő, általános kérdések kerültek terítékre. Jens Flosdorff, a bizottsági elnök szóvivője a tegnapi találkozó margóján a Magyar Nemzetnek azt mondta: körülbelül 15 perces, informális egyeztetésről – „bemutatkozásról” – volt szó, mivel a német politikus nem ismer személyesen minden biztosjelöltet. Mint mondta, nem az összes, Von der Le­yennel találkozó jelöltből lesz bizonyosan bizottsági tag, így a hivatalos meghallgatások megkezdéséig nem közölnek információt a Trócsányiéhoz hasonló egyeztetésekről. A bizottsági elnök csak keddig Ciprus, Görögország, Észtország, Málta és Finnország jelöltjével találkozott.

Az uniós tagállamoknak augusztus 26-ig kell megnevezniük a biztosjelöltjeiket, így – ahogy azt a szóvivő is állította lapunknak – azelőtt semmiképp sem kerül sor „állásinterjúkra”. Az Euró­pai Bizottság leendő tagjainak végleges listája szeptember közepéig állhat össze, majd a hónap végén és október elején az Európai Parlament (EP) szakbizottságaiban hallgatják meg a politikusokat. Az EP október 23-án szavaz a teljes testületről, de ahogy azt az európai sajtó nagy része már jó előre leszögezi, „egyes tagállamok” biztosjelöltjeinek nehezebb dolga lesz a parlamenti vizsgán. A londoni Financial Times például már a nyár elején arról írt: Magyarország, Lengyelország és Olaszország jelöltjének gyakorlatilag belépője van a pótmeghallgatásra.

A volt igazságügyi miniszter szerint eredményes egyeztetést folytattak a bizottság elnökével

Ursula von der Leyen mindenesetre kompromisszumos bizottsági elnökként állítja be magát, így korántsem bizonyos, hogy a renitens államok büntetésével érne véget a jelöltállítási folyamat. Tegnap a Népszava az osztrák Der Standardra hivatkozva cikkezett a politikusaival „ismerkedő” elnökről. Mint írták, Trócsányi esetében korábban „nem sokan fogadtak volna rá, hogy befuthat”, de „akkor jött a Fidesznek hálás Von der Leyen”. A bizottsági elnök az állítottakkal ellentétben egyébként már számos alkalommal elmondta, hogy ha kell, szakmai szempontokra hivatkozva visszaküld egyes jelölteket. Legutóbb ­Jean-Claude Juncker leköszönő elnök dicsekedett el vele, hogy 2014-ben – még a hivatalos meghallgatások előtt – legalább négy ország potenciális biztosára mondott nemet.

Trócsányi esetében aligha lehet panasz a szakmai szempontokra (a politikus korábban Magyarország brüsszeli és párizsi nagykövete, illetve alkotmánybírósági tag is volt, idén június végéig pedig az igazságügyi miniszteri posztot tudhatta magáénak – a szerk.), inkább a leendő bizottság férfi-női összetétele vethet fel kérdéseket. Von der Leyen ugyanis ígéretet tett rá, hogy az egyenlőség címszó alatt a testület felét női biztosokkal tölti meg, így elsősorban hölgyek jelölésére ösztönözte a tagállamokat. Eddig összesen hét ország rakott le az asztalra női nevet, de mivel a bizottsági elnök maga is nő, a britek pedig már nem delegálnak tagot a bizottságba, Von der Leyen matematikailag közel jár a sikerhez.

KÉPES A KÖZÉP-EURÓPAIAK FEJÉVEL GONDOLKODNI

Érdemes felidéznünk azt a múlt heti négyszemközti megbeszélést is, amelyet Ursula von der Leyen Orbán Viktorral folytatott. Hazánk kritikusainak bánatára az Európai Bizottság következő elnöke pozitívan nyilatkozott a brüsszeli egyeztetésről. – Eredményes találkozót folytattunk Orbán Viktor miniszterelnökkel a politikai irányvonalaimról. Megállapítottuk, hogy a migráció kérdésében új kiindulópontra és pragmatikus megközelítésre van szükség. Tárgyaltunk továbbá a versenyképességről és arról, hogy csökkenteni kell a távolságot az uniós intézmények és a tagállamok között. A jogállam szintén kulcsfontosságú kérdés, amelynek az alapelveit mindenkinek tiszteletben kell tartania. Egyetértés volt abban is, hogy erős védelmi unióra van szükség – tudatta Von der Leyen a Twitteren. A miniszterelnök a brüsszeli látogatást követően jó döntésnek nevezte az egykori német védelmi miniszter bizottsági elnökké választását. – Jó döntést hoztunk eddig – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: Ursula von der Leyen egy olyan politikus, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. A kormányfő megfogalmazta, amit lengyel és cseh kollégája a napokban már kijelentett: Von der Leyen érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni. Vagyis az új bizottsági elnök érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget; azt, hogy míg a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal,

hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni.