Károlyi félanalfabéta feljelentőlevele

Szenzációszámba megy a volt miniszterelnök és köztársasági elnök borzalmas, az érthetőség határát súroló helyesírása, ami amiatt válik nyilvánvalóvá, mert a kézirat fakszimiléjét is leadják.

Forrás: Fortepan

Az egyik elfogott elkövető Sztranykovszky Tibor, a forradalom idején hadnagy, miután „Bizonyítékok vannak ellene, hogy mint a katonatanács tagja, intézte a merénylet előkészítését és erre vonatkozólag tárgyalt Pogány Józseffel, a katonatanács elnökével és Kéri Pál hirlapíróval, aki Károlyi Mihály grófnak volt a bizalmas embere. Stranykovszky a merénylet napján a Tisza-villában is járt, beszélt Tisza István gróffal is, ez a látogatása azonban csak ürügy volt, hogy a lakás körülményeit megállapíthassa.” A másik letartóztatott gyilkos „Dobó István matróz, aki a Nemzeti Tanács helyiségeiben el is dicsekedett azzal, hogy ő ölte meg Tiszát”. A felbujtók közül Kéri Pál újságírót tartóztatják le, akiről leírják: „Sokan visszaemlékeztek Kérinek egy kijelentésére, melyet az októberi forradalom napján tett több újságiró előtt, mondván, hogy »Tisza István percei meg vannak számlálva, másfél órája van még.« Kéri a Nemzeti Tanácsban is lelkendezve újságolta, hogy Tiszát agyonlőtték.”

Letartóztatják Magyar Lajos újságírót is, aki „tudott a Tisza ellen készülő merényletről, s a Nemzeti Tanács egyik ülésén, amelyen a mult korszak politikai vezérei ártalmatlanná tételéről tanácskoztak, Tisza István láb alól való eltevésére tett javaslatot.” A harmadik elfogott felbujtó Heltai Viktor volt forradalmi városparancsnok, őt „a gyilkosságot megelőzően látták autóval Tisza István lakása előtt, a Hermina úton, és ezen az automobilon ült Dobó és Sztranykovszky is”. Az Ujság már Károlyi Mihály konkrét közreműködésére is utalást tesz: „Megtudta a rendőrség, hogy Sztanykovszky birtokában van egy levélnek a fényképmásolata, amelyet Károlyi Mihály gróf intézett valakihez, és amelyben részletesen megírja, hogyan lehet bejutni Tisza István bérelt nyaralójába.”

Az Ujság beszámol Bálint Dezsőnek, a Royal Orfeum legendás tulajdonosa, Molnár Ferenc sógora öngyilkosságáról. Azt írják: a „kommün aztán megadta neki a kegyelemdöfést. Elvették a házait, és mennyi volt! A mulatóit szocializálták.

Az alkalmazottai: főpincér, főszakács a legelszántabb kommunisták voltak. A saját vendéglőjében koplaltatták és biztatták vele, hogy nem érdemes enni, mert úgy is leölik. Mindezt mellre szívta és jó mélyen. De testileg, lelkileg meggyötörten, mégse hagyta el a posztját, a mulatóit, a házait, dehogy is hagyta. Inkább nélkülözött, éhezett és szenvedett irgalmatlanul. A proletárdiktatúra bukása utolsó öröme volt életében.”

28-án megjelenik egy hír több lapban, amit a Magyarország is közöl: „Báró Nopcsa Elek szolgálatonkivüli huszárszázadost tegnap letartóztatták Horthy rendeletére, mert állítólag kommunistát akasztatott fel. Báró Nopcsa Elek a siófoki ügyészség fogházában van.” Ezzel párhuzamosan Az Ujság azt közli: a nemzeti hadsereg fővezére Siófokon „kifejtette, hogy tőle távol áll minden pogromszándék, mindenféle retorzió a zsidókkal szemben, és azokat a tiszteket, akik részt vettek pogromokban, bíróság elé állítja. Ha Budapestre bevonul, akkor csak olyan tisztekkel vonul be, akikben ő is teljesen megbízik, és így a zsidóságnak semmiféle veszélytől nem kell tartani.”