A főváros további fejlesztése a tét

Kompromisszum jöhet létre az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzat és a kormány között a budapesti nagy állami beruházások sorsáról. A Liget-projekt részlegesen megvalósulhat, a Bozsik-stadion és az új, húszezer fős multifunkciós sportcsarnok felépülhet, az atlétikai stadion sorsa még kérdéses. Karácsony Gergely főpolgármester, aki Orbán Viktor miniszterelnök meghívására vett részt a tegnapi kormányülésen, választási programjának megvalósításához kér támogatást.

Karácsony Gergely kompromisszumokkal elfogadná a sportberuházásokat Fotó: MTI/Balogh Zoltán

– Akarata ellenére senkivel sem szeretnénk jót tenni, és azt reméljük, hogy az a konstruktív és valóban Budapest fejlesztésére koncentráló szakmai szemlélet, amely a mai megbeszélést jellemezte, ezt követően is fennmarad – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Karácsony Gergely főpolgármesterrel a tegnapi kormányülést követően közösen tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter beszámolója szerint Karácsony Gergely világossá tette, hogy a folyamatban lévő beruházások közül a Budapest Honvéd FC számára épülő Bozsik-stadion befejezését és a 2022-es Eb-re épülő kézilabda-multicsarnok megépítését támogatja, az atlétikai stadionról pedig a november végi Fővárosi Közgyűlést követően tud állást foglalni a főpolgármester. Az egészségügyi fejlesztésekről elmondta, bár azok a kerületek illetékességébe tartoznak, a kormány tudomásul veszi, hogy a főpolgármester ezekben a témákban is aktív kíván lenni.

Karácsony Gergely közlése szerint ismertette a Fővárosi Közgyűlés keddi alakuló ülésén meghozott döntéseket. A Liget-projekt kapcsán megismételte, hogy a még el nem kezdett beruházások ne valósuljanak meg, a Néprajzi Múzeum befejezéséről pedig egyeztessenek. A kormány Karácsony elmondása szerint egyetértett az új városvezetéssel a Városliget autómentesítésében, illetve a Szegedi úti felüljáró megépítésének szükségességében is. Az ülésen szóba került a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa összehívása, amelyen áttekintik a főváros szempontjából kiemelt projekteket. Felvetette azt is, hogy a kormány és a főváros kétszintű igazgatásának bonyolult kérdéseit egy úgynevezett Budapest-törvényben foglalják össze. – Orbán Viktor miniszterelnök ettől elzárkózott – fűzte hozzá Karácsony.

Karácsony Gergely kompromisszumokkal elfogadná a sportberuházásokat
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Kvassay-zsilip mellé tervezett atlétikai stadion építésének és a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésének ügyéről Karácsony Gergely közölte: azt kérte a kormánytól, hogy a kabinet várja meg a közgyűlés november végi ülését. A főpolgármester azt mondta, a közgyűlés ezzel kapcsolatos álláspontja is összefüggésbe lesz hozható azzal, hogy milyen konszenzus jön létre a kormánnyal a főváros számára fontos más beruházásokról. (A Nemzeti Atlétikai Központról és a világbajnokságról bővebben a 19. oldalon olvashatnak.)

Karácsony az egészségügy, a zöldfelületek és a közösségi közlekedés ügyét nevezte programja három legfontosabb pillérének. – Lesznek vitáink, de látok reális lehetőséget arra, hogy a program megvalósításához a kormányt szövetségesként meg tudjuk nyerni – fogalmazott. A Dél-budai Centrumkórházzal kapcsolatban azt mondta: megfontolandó, hogy egy nem megfelelő közlekedési kapcsolatokkal bíró területen épüljön fel egy hatalmas egészségügyi intézmény.

A BKV munkavállalóinak bérköveteléséről azt közölte: valószínűleg a 15 százalékos béremelést nem tudják tartani, de megállapodásra törekszenek a munkavállalók képviselőivel. Az egységes fővárosi parkolási rendszer létrehozására vonatkozó kérdésre reagálva elmondta: a fővárosi önkormányzatnak a kerületekkel kell egyeztetnie az ügyben.

Leporolták az Atkári-modellt

A Demszky-érában már egyszer elbukott úgynevezett Atkári-modellt vezetné be újra Karácsony Gergely a BKV finanszírozására – értesült a Magyar Nemzet. A főpolgármester a kormányülést követően arról beszélt – igaz, meg nem nevezett külföldi példát emlegetve –, hogy a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozását egyharmados arányban kell megosztani a kormány, az önkormányzat és az utasok között. Karácsony beszámolója szerint felvetése nem aratott sikert a kormányülésen. Nem véletlenül. Atkári János, Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester helyettese volt az, aki 2012-ben a Magyar Narancsnak adott interjúban azzal büszkélkedett, hogy 2004-ben az MSZP–SZDSZ által vezetett főváros a szintén szociálliberális kormánnyal előremutató módon arról állapodott meg, hogy a BKV kiadásainak harmadát az állam fedezné a normatív támogatással és a fogyasztói árkiegészítéssel, egyharmadot a tarifaemelésekkel az utasokra hárítanának, a harmadik harmadot pedig a főváros teremtené elő törvényben biztosított többletadókkal. A tarifaemelés és az adók bevezetésének politikai kockázatát Demszkyék végül nem vállalták, a Gyurcsány-kormány pedig nem is terjesztette be az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatot. Az sem véletlen, hogy Atkári János újra feltűnt a fővárosnál, kedd óta a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) igazgatósági tagja.

A mai kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Karácsony felvetése kapcsán azt mondta: a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a fővárost érintő kötelezettségvállalásait a kormány továbbra is teljesíti. A tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy az állam a BKV adósságai­val együtt több mint 217 milliárd forintnyi, 2010 előtt felhalmozott tehertől szabadította meg Budapestet az elmúlt ciklusban.

Mint azt korábban megírtuk: az agglomerációs közlekedésben fontos szerepet játszó HÉV-vonalak államosításával komoly anyagi terhet vett le a kormány a BKV-ról. A budapesti tömegközlekedést támogatta a kabinet azzal is, hogy anyagi forrást és garanciát nyújtott az új és felújított metrószerelvények, valamint a villamosok, a buszok és a trolik beszerzéséhez.