Egyházellenes kampány zajlik

Az ellenzéki pártok az elmúlt években sem fukarkodtak a keresztények, a kereszténység gyalázásában. Összeállításunkban górcső alá vettük több balliberális politikus vallásellenes megszólalásait. Az MSZP soraiból Harangozó Tamás például 2018-ban – amikor felmerült alaptörvényi szinten a keresztény kultúra védelme – azt mondta: „A keresztény kultúrát kivel szemben kell ma megvédeni Magyarországon? A zsidókkal szemben? A hindukkal szemben? A nem hívőkkel szemben? Hogyan kell az állam szerveinek ma megvédeni a keresztény kultúrát? Mondjuk a rendőröknek?”

Ugyanekkor Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott: „Értjük azt, hogy a kereszténység önöknél most az aktuá­lis politikai termék, bár azt kell mondanom, hogy nem szolgál rá erre, sokkal jobbat érdemel, mint azt, hogy önök koptassák, öblögessenek vele, a szájukra vegyék.” A Demokratikus Koa­líció politikusaként Simon György egy ­2017-es bejegyzésében egyenesen idiótáknak nevezte a keresztényeket: „Idióták azok, akik egy ókorban megírt mesekönyvben megírt szabályrendszer szerint akarják élni az életüket!” Vadai Ágnes 2011-ben, a DK független országgyűlési képviselőjeként a családvédelmi törvény javaslatáról azt mondta: az abortusz éppen elég lelki teher a nőknek, nem kell „álkeresztény paragrafusokkal terrorizálni” őket.

Pride-felvonulás 2016-ban Budapesten
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

2012-ben, az abortusztabletta körüli vitában a szintén DK-s Molnár Csaba úgy fogalmazott: a vallási fundamentalizmusukba belevakult KDNP-s képviselők az egyébként is meglévő szélsőséges abortuszellenességüket csomagolják be abortusztabletta elleni kampányukba. A fenti nyilatkozatok nem ­meglepőek, ha azt nézzük, milyen programmal rukkolt elő 2017-ben a DK. Ebben szerepel többek közt a vatikáni szerződés felülbírálata a katolikus egyház különleges előjogainak megszüntetése érdekében, az állami-önkormányzati oktatási intézményekben a kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás megszüntetése, az iskolák világnézeti semlegességének biztosítása, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételezett helyzetének megszüntetése.

A közbotrányokozásairól ismert Hadházy Ákos 2018-ban arról beszélt, a keresztény ország definíciójával szerinte óvatosabban kellene bánni. Érvelését alátámasztandó a délszláv háborút, pontosabban annak keresztény országok által elkövetett bűneit emlegette. „Attól még, mert sok templom van, meg picit átlagosnál többen mennek el templomba, az nem feltétlenül definiálja a keresztény országot” – fogalmazott.

A másik botrányhős, Tordai Bence azt írta Facebook-oldalán: „Mondanám, hogy rossz vicc, ahogy a keresztény kultúra védelmét a módosítás módosításaként egy éjszaka alatt belepasszírozzák az alaptörvénybe, nem sokkal a hajléktalanok betiltása mellé. Rossz vicc, amit maguk sem vesznek komolyan. […] Előrebocsátom: jómagam ateista vagyok, de nagyra becsülöm azt a radikális baloldali humanista társadalomfilozófiát, amit Jézus Krisztus képviselt. […] És ez fordítva is igaz: ha Jézus ma élne és szétnézne Magyarországon, keblére ölelné a hozzánk, ellenzékiekhez hasonló tisztességes emberbarátokat, a kormánypárti politika kiszolgálóinak pedig adna egy-egy beutalót a pokol legmélyebb bugyrába.” Tordai egyébként arról is beszélt korábban, hogy a házasságot visszataszító intézménynek tekinti.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik legalább a kereszténységről vallott elveit nem írta felül. Az ő esetükben inkább az a meglepő, hogy a fenti, keresztényellenes nyilatkozatokat tévő pártokkal nyíltan összeállt.