Felmentették a Prisztás-gyilkosság másodrendű vádlottját az emberölés vádja alól

A Fővárosi Törvényszék pénteken a bizonyítási eljárást folytatta. Ismertették, hogy az ügyészség Rohácot leplezett eszközökkel lehallgatta, és az év elején a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hatósági eljárásban elkövetett kényszerítéssel meggyanúsította. A gyanú szerint Rohác eljuttatta testvérének a Prisztás-ügyben tett vallomását, és arra akarta rávenni a tanúkat, hogy ezen vallomásának megfelelő tanúvallomást tegyenek.

A tárgyaláson elhangzott: Rohác a tárgyalás napján, pénteken az ügyvédjének írásban tett vallomást a gyanúsítással kapcsolatban, azt eljuttatták a törvényszékre is, és felolvasták a tárgyaláson. Rohác kézzel írt vallomásában visszautasította a gyanúsítást, és kifejtette: valóban mondta a „kintieknek”, hogy beszéljenek az emberekkel, menjenek el tanúskodni, de soha nem mondta, hogy hamis vallomást tegyenek.

A bíróság iratismertetését követően a perbeszédekben az ügyészség képviselője azt mondta, a vallomás életszerűtlen, logikátlan, ellentmondásokkal terhelt, és álláspontja szerint nem vezethet a terheltek felmentéséhez. A védők szerint viszont a vallomás elfogadható, és hivatkoztak arra, hogy a váddal szemben Portiknak nem származott anyagi előnye Prisztás halálából. A vádlottak valamennyien ártatlanságukat hangsúlyozták az utolsó szó jogán.

A bíróság pénteken végzésében úgy döntött a bizonyítékok értékelése alapján, hogy félbeszakítja Hatvani jogerősen kiszabott 15 éves büntetését.

A bíróság szerint Jozef Rohác vallomása ugyan sok ellentmondást tartalmaz, de azok jórészt az idő múlásából fakadhatnak, és a vallomás alapvetően nem ütközik a korábban megállapított tényekkel, így alkalmas Hatvani elkövetői magatartásának kétségbe vonására. A törvényszék hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletnek a Hatvani bűnösségét megállapító részét, és a férfit felmentette az emberölés vádja alól, egyúttal elrendelte a jogerősen kiszabott 15 éves büntetésének félbeszakítását.

A törvényszék szerint amennyiben Rohác „szívességből” vállalta volna magára a bűncselekmény elkövetését, felmerül a kérdés, hogy aki megkérte erre, miért nem készítette fel alaposabban a vallomásra. A törvényszék szerint igenis hihető magyarázat, hogy azért ismerte be a bűncselekményt, mert nem akarta, hogy ártatlan ember üljön helyette, és a többi, a terhére rótt ügyben azért nem tett beismerő vallomást, mert ott nem ítéltek el helyette senki mást.

A törvényszék szerint ugyanakkor a jogerős ítéletnek a Portik Tamásra vonatkozó része nem nyert cáfolatot Rohác vallomásával, így az esetében – hasonlóan a bűnsegédlet miatt elítélt Fazekashoz – a perújítást elutasította. A bíróság „beszédesnek” tartotta, hogy Rohác mindig csak Hatvanit jelölte meg, mint akivel szemben lelkiismeret-furdalása van.

Az ügyészség fellebbezést jelentett be Hatvani büntetésének félbeszakítása és felmentése miatt, az első- és harmadrendű vádlott esetében viszont elfogadta a döntést. Portik és Fazekas, valamint védőik fellebbeztek, Hatvani és ügyvédje pedig tudomásul vette a törvényszék döntéseit. Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, Hatvanit szabadlábra helyezik.

A bíróság közlése szerint Rohác ügyében nem kezdődik perújítás, mert – bár beismerte a bűncselekmény elkövetését – már életfogytig tartó büntetését tölti, ezt pedig nem lehetne súlyosítani.