Javít a fogorvosok helyzetén az emelés

Ez évtől havonta 380 ezer forint rezsitámogatást kapnak a kormánytól a közfinanszírozott fogorvosi praxisok, ami az eddigi összeg közel háromszorosa. A Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke lapunknak elmondta: jövőre további előrelépésre számítanak.

A legfőbb cél a betegellátás biztonságának növelése Fotó: Kurucz Árpád

Közel háromszorosára nőtt a közfinanszírozott fogorvosi alap- és szakellátók havi támogatása: a jelentős összegű emelés javít a helyzeten, de még várunk a jövő évi folytatásra – mondta el lapunknak Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) fogorvosi tagozatának elnöke. A fogászati szolgálatok rezsitámogatása 380 ezer forintra emelkedett. A tagozat elnöke jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériumával folytatott tavalyi tárgyalások értelmében három lépcsőben állapodtak meg. Ebből az első volt, hogy a közfinanszírozott fogorvosi alap- és szakellátó szolgáltatók egyszeri 1,5 millió forint kiegészítő díjazást kaptak 2019 decemberében. A második, mostani lépcső már beépült a költségvetésbe, hiszen innentől minden hónapban a megemelt összeget kapják a praxisok. A harmadik lépcső pedig 2021 januárjában lesz, addig is folytatják a tárgyalásokat, mert rövidesen elkészül a jövő évi költségvetés.

A legfőbb cél a betegellátás biztonságának növelése
Fotó: Kurucz Árpád

Gerle János szerint a mostani emelés még nem elegendő: míg az ugyancsak közfinanszírozott háziorvosi praxisok havi 1,8 millió forintnyi finanszírozást kapnak, addig a fogászatok most érték el a havi 1,3-1,4 millió forintot, míg a fogorvosi praxisok működtetése nagyságrendileg többe kerül. – Ebből az egy hónapra jutó forrásból ki kell fizetni az orvosok és az asszisztensek bérét, a rendelő rezsiköltségét, nem beszélve a fogászatok kiemelt eszköz- és anyagköltségéről – sorolta a szakember. – A mostani 380 ezer forint már érezhető mértékű praxistámogatás, amit üdvözlünk: szükséges, de nem elégséges – fogalmazott a tagozat elnöke. Kiemelte, továbbra is problémát jelent, hogy kiürülnek az alapellátó praxisok, a rossz életkorfa következtében sokan nyugdíjba vonulnak, és kevés fiatal választja ezt az utat, mert jelenleg nem teremt biztos és kiszámítható egzisztenciát. Van külső elszívó erő, a határon túli elvándorlás, illetve belső is, a magánszektorba. – Közös célunk az egészségügyi tárcával, hogy növeljük a betegellátás biztonságát, és hogy legalább ne nőjön a betöltetlen közfinanszírozott fogorvosi praxisok száma – összegezte Gerle János. A hátrányos helyzetű településeken százezer forint többletbevételt kapnak az érintett fogászatok.