Orbán Viktor Jakab Péternek: Kapnak majd egy esélyt, hogy bocsánatot kérjenek tőlünk

A miniszterelnök a Parlamentben kiemelte: április 6-án vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akciótervét.

Budapest, 2020. mrcius 30. Orbn Viktor miniszterelnk (k) rkezik az Orszggyls plenris lsre 2020. mrcius 30-n. MTI/Mth Zoltn Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az Országgyűlés hétfő délután elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, amely alapján a járványhelyzet végéig a kormány rendeleti úton kormányozhat.

A szavazás után Orbán Viktor azonnali kérdésekre válaszolt a Parlamentben, a kormányfőt elsőként Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője kérdezte.

Orbán Viktor válaszában azt mondta a Jobbik frakcióvezetőjének, hogy nem történt semmilyen alkotmánymódosítás Magyarországon.

Nincs királyság, de van vészhelyzet. 5 nő és 10 férfi halt meg eddig, az átlagéletkoruk 72 év, és van 447 azonosított fertőzött, 16 közülük súlyosan beteg, van 103 kezelésre nem szoruló, de igazoltan fertőzött ember és van 279 tünetmentes hordozó. Az ellátásukhoz szükséges kórházi kapacitásokat „hadrendbe állítottuk”

– tette hozzá.

Kiemelte: április 6-án vagy 7-én bemutatják Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akciótervét – mondta a miniszterelnök, aki válaszában kiemelte:

„Önök kapnak majd egy esélyt, hogy bocsánatot kérjenek tőlünk!”

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője több kérdést tett fel a koronavírus-helyzettel kapcsolatban a miniszterelnöknek.

Orbán Viktor válaszában megismételte, hogy

április 6-án vagy 7-én mutatják majd be Magyarország legnagyobb gazdaságvédelmi akciótervét, és ebből minden ki fog derülni.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a parlament dönti el, mikor van vége a veszélyhelyzetnek. Erről szólt a mai szavazás – tette hozzá. A kormány egy jogot odaadott a parlamenti képviselőknek – mondta a kormányfő. 225 milliárdot költöttünk eddig a koronavírus-járvány elleni védekezésre – tette hozzá.

Arató Gergely, a DK képviselője is a koronavírus-helyzetről kérdezte a kormányfőt.

Orbán Viktor a teszteléssel kapcsolatban azt mondta, hogy sokfajta teszt létezik, az a laboratóriumi teszt. Ezt itthon hét kijelölt helyen végzik, ahogyan azt a WHO ajánlja. A környező országok mintái nagyjából azt mutatják, mint itthon. Több mint 13 ezer tesztet végeztünk el eddig – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor elmondta, hogy

itthon minden intézkedést hamarabb hoztak meg, mint a nyugati országokban. Nincs miért szégyenkeznünk

– tette hozzá a kormányfő.

A kormányfő a párbeszédes Tordai Bencének válaszolva is elmondta:

Április 6-án, vagy 7-én Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő tervét mutatják majd be. Összefogottan, és egyben akarunk majd tájékoztatást adni.

A fő kérdés, hogy szabad-e teljesítmény nélkül pénzt adni az embereknek. Ezt a vitát sokszor lefolytattuk már. Az elmúlt 30 évben arra jutottunk, hogy az embereknek legyen munkája és tisztességes bére. A bemutatandó terv azt fogja eredményezni, hogy mindenkinek lesz munkája

– mondta a kormányfő.

Nem akarunk segélyalapú gazdaságot, külföldi hiteleket, IMF-et!

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy a kilátásba helyezett gazdaságélénkítő akciótervben lesz-e forrás az önkormányzatok megsegítésére, illetve hogyan fér majd össze, hogy a rendszerváltás óta legnagyobb gazdasági csomagot akarja bejelenteni, miközben továbbra is tartani szeretnék a 3 százalékos hiánycélt.

A kormányfő a 3 százalékos hiányról szólva kijelentette: abba az utcába nem akar belekanyarodni, és szeretné, ha az ország sem fordulna bele, ami úgy hangzik, hogy segély alapú gazdaság, külföldi hitelfelvétel, az utca végén IMF és a hitelező bankok spekulánsai egy tekintélyes magyar ember vezetésével. Ide nem fogunk belefordulni – hangsúlyozta.

A miniszterelnök az alanyi jogon járó alapjövedelemről szólva úgy fogalmazott: van az operett, meg van az élet. Kijelentette: csak olyan előterjesztést tud tenni, ami az élet valóságos tényeiből indul ki, és a munkahelyek felé irányítja az emberek erőfeszítését.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a meghozott veszélyhelyzeti felhatalmazás eredményeképpen, napokon belül befejeződik a 2020-as költségvetés újragondolása. Mint mondta, azt a jogi lehetőséget kapták meg, hogy eltérjenek a ma hatályban lévő költségvetési törvénytől. El is fogunk térni, jobban, mint sokan most itt gondolják – jegyezte meg.

Leszögezte: újra kell szabni az idei költségvetést, aminek következménye lesz 2021-es büdzsére is. Közölte: amilyen átalakítást fognak végrehajtani az központi államnál, olyan átalakításokat várnak az önkormányzatoktól is.

A kormány Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akciótervét mutatja be április 6-án, vagy 7-én, amiről összefogottan tájékoztatja az ország közvéleményét és a parlamentet – mondta Orbán Viktor hétfőn, az Országgyűlésben további ellenzéki képviselők azonnali kérdéseire adott reakcióiban.

Olyan akciótervet fognak benyújtani, ami a munkán keresztül segíti az embereket jövedelemhez

Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a kormány azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gyors és hatékony intézkedéseket tenne, ehhez képest például Lengyelország a GDP 9 százalékát érintő gazdaságélénkítő csomagot jelentett be. Magyarország mindössze 225 milliárd forintot fordít a védekezésre. Kitért arra, hogy Csehországban, Szlovákiában, Romániában egyaránt jövedelempótló intézkedést vezettek be, ami eléri a 75-80 százalékot. Magyarországon az állam pótolni fogja azok jövedelmét, akik elveszítették munkájukat akár csak ideiglenesen, visszaemelik-e az álláskeresési járadék idejét kilenc hónapra, és kapnak-e jövedelem-kiegészítést 100 ezer forintig, akiknek a fizetése ezt az összeget nem éri el? – sorolt a kérdéseit?

A miniszterelnök megismételte, hogy április 6-án vagy 7-én Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akciótervét fogják bemutatni. Ezen dolgoznak, de számokról, költségvetésről van szó, ezért azt kérte, engedjék meg, hogy összefogottan, és egyben tájékoztassák az ország közvéleményét és a parlamentet.

Hozzátette: az elmúlt 30 évben lefolytatott viták során arra jutottak, hogy minden gazdaságkezelő csomagnak, válságkezelő intézkedésnek, akciótervnek azt kell megcéloznia, hogy az embereknek legyen munkája és legyen tisztességes bére. Magyarország történetének legnagyobb gazdaságélénkítő akcióterve azt fogja eredményezni, hogy mindenkinek lesz munkája – rögzítette a kormányfő.

Tordai Bence úgy reagált, ha jól érti, azt garantálják, hogy a válság idején teljes foglalkoztatottság lesz. Ez nyilvánvalóan nonszensz – mondta. Nem tudom, mi a filozófia, aki nem dolgozik, ne is egyék? – kérdezte.

Orbán Viktor viszonválaszában kiemelte: a valóság az, hogy 2010-ben 12 százalék volt a munkanélküliség, és akkor vállalták, hogy 10 év alatt 1 millió munkahelyet fognak létrehozni. Az ellenzék csak nevetett – idézte fel a miniszterelnök, hozzátéve: a helyzet az, hogy megközelítették, és talán el is érték azt az állapotot, amikor azt lehetett mondani, aki dolgozni akart, annak volt is munkája. Olyan akciótervet fognak benyújtani, ami a munkán keresztül segíti az embereket jövedelemhez, és munkán keresztül segít nekik megélniük – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor kitért Jávor Benedek (Párbeszéd) EP-képviselő hétfői brüsszeli kijelentésére is, miszerint „ez egy relatíve ártalmatlan járvány (.), ez most egy relatíve egy olcsó figyelmeztetés”.

Jussanak egymással konszenzusra, ha kérhetem! – zárta reagálását a miniszterelnök.

Bizonytalan a járvány tetőzése

Lukács László György (Jobbik) a többi között arra kérdezett rá, mikor várható a járvány tetőzése? Szerinte a matematikai modellek szerint az ország lélegeztetőgép-kapacitása április végén telítődik.

Arra is választ várt: mi okozta az eszközellátás akadozását, de arra is, számolni kell-e egészségügyi dolgozók elhalálozásával? Azt is kérte, hogy nyilvános helyen csak maszkban lehessen tartózkodni.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy felelt: nem tud megnyugtató választ adni a járvány idősíkjáról. Mint mondta, három munkacsoport készít erről előrejelzéseket számára, amelyek adatai még sosem egyeztek, így óriási a bizonytalanság ennek megítélésében.

Hangsúlyosan szólt a terjedés lassításának szükségességéről, hogy a legsúlyosabb helyzetben minél kisebb legyen a nyomás az egészségügyi ellátórendszeren.

Orvosok megbetegedésével számolni kell – mondta, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 65 év felettieket nem engedik a fertőzöttek közelébe. A megbetegedők helyére alapvetően a rezidenseket állítják, akiknek a képzése megkezdődött. Ez egy katonai akcióterv szerint zajlik – jelentette ki.

A maszkhordásról szólva közölte: azt nem rendelheti el azt kötelező jelleggel, mivel jelenleg nem garantálható, hogy lesz-e elegendő maszk a patikákban, ugyanis minden rendelkezésre álló eszközt a kórházak számára halmoznak fel. Így csak kérni tudja az emberektől, hogy viseljenek maszkot.