Kásler Miklósnak a trianoni döntés személyesen is fájó seb

A miniszter apai ágon erdélyi, székely származású, így a döntés családjukat is érintette.

Budapest, 2020. június 5. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere sajtótájékoztatót tart az egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos juttatásáról az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2020. június 5-én. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Rendkívül fájó sebnek nevezte Trianont az emberi erőforrások minisztere a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Kásler Miklós a járvány elleni védekezés sikeréről és az őt ért támadásokról is beszélt.

Kásler Miklós – aki a műsorban elmondta, hogy apai ágon erdélyi, székely származású, így a trianoni döntés családjukat is érintette – Trianont úgy látta, mint a szerencsétlen körülmények egybeesését.

Sok oka volt, de „egyik sem volt elegendő ahhoz, hogy a Szent István-i birodalmat hétfelé vágják, és testidegen törzshöz csatolják az amputált végtagokat”

– fogalmazott.

Arról is beszélt: a magyar történelemben voltak hasonló pillanatok, de a nemzet minden reménytelen helyzetből „fel tudott tápászkodni”.

Hozzátette: amit szétszaggatott a történelem, az a maga spontán módján összeállhat, ehhez szerinte egyetlenegy dolog kell, az, hogy minden, a Kárpát-medencében élő nemzet felismerje a sorsközösséget.

A járvány markánsan megmutatta a működés rendjét

A miniszter kitért a koronavírus-járványra is, amely szerinte

markánsan megmutatta nemcsak az egyes emberek jellemét vagy a pártok viszonyulásait, hanem a társadalom és a gazdaság működési rendjét, illetve azt is, ami az egészségügyben korrigálandó, ami évtizedek alatt halmozódott fel, és nem sikerült a mai napig megoldani.

Az általános ellátások közé sorolta az alapellátást a megyei kórházakig. Elmondta, a népbetegségekkel, a keringési, a daganatos, a mozgásszervi megbetegedésekkel az országos intézetek mögötti hálózatok foglalkoznak.

A járványügy részeként beszélt a két országos intézetről, a Szent László Kórház infektológiájáról és a légzőszervi betegségekkel foglalkozó Korányi-intézetről. Közölte, ezek mögé is ki kell építeni a regionális központokat, hálózatot, és át kell gondolni a finanszírozást is.

Kásler Miklós fikcióknak nevezte, hogy rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést. Hangsúlyozta:

a daganatos betegek közül mindenkit el kellett látni a járvány első percétől kezdve.

Az emlőrák szűrését, a mammográfiát lehet, hogy halasztották, de ennek nincs következménye – mondta.

Magyarország jól vizsgázott

A miniszter kitért arra, hogy a panaszokat minden esetben azonnal kivizsgáltatta, még akkor is, ha indokolatlanok voltak. Jogorvoslatot lehet kérni a betegjogi képviselőnél, a főigazgatónál vagy az egészségügyért felelős minisztériumban, de idáig egyetlenegy bejelentés sem érkezett – közölte. A népegészségügyi központba ismeretei szerint tizenhat panasz érkezett az elmúlt időszakban.

Kásler Miklós szerint

tényeken alapulnak azok a kijelentések, miszerint Magyarország – bármilyen összevetésben – a járványban kiválóan vizsgázott.

Ezt megerősítik a nemzetközi szakmai írások is – közölte.

Szerinte az ellenzék azért támadja, mert megvallottan hívő és magyar ember. Úgy fogalmazott: lehet keríteni szakmai támadásokat, kétségbe vonni múltját, onkológiai tevékenységét vagy emberi kvalitásait.

Hozzátette: huszonhat évig vezette az onkológiai intézetet, ott minden évben több mint hatszázezer ember fordult meg, aki a saját szemével láthatta és tapasztalhatta, hogyan folyik a munka. Ők pedig ennek a tapasztalatnak hisznek, nem az ellenzéknek – tette hozzá Kásler Miklós.