Mostantól jogegységi panaszt lehet benyújtani a Kúriához

Július 1-jétől lehet jogegységi panaszt benyújtani a Kúriához, ha a peres fél szerint a legfőbb bírói fórum joggyakorlatától eltérő döntés született az ügyében – mondta a Kúria elnöke szerdán Budapesten.

Darák Péter, a Kúria elnöke szerint ajog védőfal, amelyet őrizni kell Fotó: MTI

Böszörményiné Kovács Katalin polgári területért felelős elnökhelyettes a gyöngyöspatai ügyről azt mondta, a Kúria nem vizsgálhatta az elévülést, hogy megsértették-e a felperesek személyiségi jogait, az alperesek egyetemlegességét és a nem vagyoni kártérítés összegét befolyásoló egyes kérdéseket sem. Az eljárási szabályok miatt a Kúria csak a nem vagyoni kártérítés teljesítésének módját és összegszerűségét vizsgálhatta. Döntésében a bíróság kifejtette, hogy sem a jogszabály, sem az indoklása, sem a több évtizedes bírói gyakorlat nem teszi lehetővé természetbeni kártérítés alkalmazását nem vagyoni kártérítéseknél – emelte ki. Egy hepatitiszoltás beadása miatt indult ügyben a Kúria úgy döntött, hogy a közegészségügy és járványok elleni védekezéshez szükséges közérdek előnyt élvez a testi integritáshoz fűződő joghoz képest, vagyis a sértettnek tűrnie kell a kötelező oltás beadását – ismertette.

Gombos Katalin, a polgári kollégium szóvivője a félév érdekesebb devizahiteles ügyei közül kiemelte: a Kúria úgy találta, ha a pénzügyi lízingszerződés csak annyit tartalmaz, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, az nem tekinthető érthető és világos tájékoztatásnak.

Kalas Tibor, a közigazgatási kollégium vezetője elmondta, április óta első fokon nyolc törvényszék jár el a közigazgatási perekben, másodfokon pedig a Kúria, ezért öt ítélkező tanácsot is létre kellett hozniuk. Gyülekezési ügyekben és valamennyi választási ügyben elsőfokú és kizárólagos fórumként jár el a Kúria – emlékeztetett.

Tánczos Rita, a munkaügyi részkollégium vezetője elmondta, áprilistól munkaügyekben első fokon a törvényszékek járnak el, másodfokon pedig az ítélőtáblák. Vizsgálják az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazását és a bíróságok ezekhez kapcsolódó döntéseit – közölte. Elmondta, hogy az elmúlt fél évben vizsgálniuk kellett a heti pihenőnap és a heti pihenőidő tartalmának különbségét, a pihenőnap helyetti pihenőidő alkalmazása ugyanis lényegesen lerövidíti a munkavállaló pihenését.

Székely Ákos, a büntetőkollégium irányításához kapcsolódó egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott tanácselnök elmondta: az év elején megvizsgálták, milyen ítéleteket hoznak az egyes bíróságok a súlyos testi sértés, valamint a lopás miatt indult ügyekben. Megállapították, hogy egyik bűncselekmény esetében sem mutatható ki országrészenként szignifikáns eltérés a büntetéskiszabásban, és jellemzően a középmérték körül alakulnak a büntetések.

Az első fél évben tíz százalékkal kevesebb ügy érkezett a Kúriára, mint 2019 első fél évében, ugyanakkor csaknem ugyanannyi ügyet fejeztek be, mint a tavalyi hasonló időszakban – ismertette Suba Ildikó főtitkárhelyettes.

Sperka Kálmán főtitkári feladatokat is ellátó tanácselnök a jogegységi panaszra visszatérve kiemelte, hogy a panasz benyújtására a sérelmezett határozat közlésétől számított harminc nap áll rendelkezésre, és kötelező a jogi képviselet.

A Kúria új intézményi stratégiájának megalkotásáért felelős munkacsoport vezetője, Höltzl Lipót arról beszélt, hogy az új stratégia átdolgozását a jogegységi panasz bevezetése és a közigazgatási ügyek számának várható növekedése indokolta.