Mostantól jogegységi panaszt lehet benyújtani a Kúriához

Július 1-jétől lehet jogegységi panaszt benyújtani a Kúriához, ha a peres fél szerint a legfőbb bírói fórum joggyakorlatától eltérő döntés született az ügyében – mondta a Kúria elnöke szerdán Budapesten.

Darák Péter, a Kúria elnöke szerint ajog védőfal, amelyet őrizni kell Fotó: MTI

Darák Péter a legfőbb bírói fórum félévértékelő sajtótájékoztatóján elmondta: a 2012. január 1-je óta hozott kúriai döntésekkel szemben lehet benyújtani a panaszokat, amelyeket kilenctagú panasztanács bírál el. A testületben minden kollégium képviselteti magát.

Hozzátette: jelenleg minden kérdésben a tanácsnak kell döntenie, ezért indokolt lehet a tanácselnöki jogkör megteremtése, hogy ő a testület összehívása nélkül hozhasson adminisztratív, eljárási döntéseket. A jogalkotónak rendeznie kell azt is, hogy miként kell megítélni a költségmentességet a panaszügyekben.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Darák Péter elmondta: a veszélyhelyzetben szerzett tapasztalatok alapján a Kúria kezdeményezi, hogy polgári és közigazgatási ügyekben csökkenjen a nyilvános tárgyalások száma, így csökkentve a fertőződés veszélyét. A javaslat szerint polgári ügyekben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet az iratok vizsgálata alapján, fő szabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el, ezalól kivételt jelentene, ha a tanács indokoltnak tartja a felek meghallgatását. A veszélyhelyzet idején a felek nagy része nem kifogásolta, hogy tárgyaláson kívül született ügyében ítélet – tette hozzá a Kúria vezetője. Közigazgatási ügyekben azt javasolják, hogy a Kúria akkor tartson tárgyalást, ha valamelyik fél kéri és a tanács indokoltnak tartja a nyilvánosságot.

A győri gyermekgyilkossággal kapcsolatban az elnök elmondta, hogy a Kúria még az év elején javasolta a jogszabályok módosítását, a többi között a hatékonyabb kommunikációt a kapcsolattartási ügyekben eljáró bíróságok és a gyámhivatal között, és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének szigorítását. A megszületett törvényjavaslatok tükrözik a Kúria javaslatait – jelezte.

A börtönkártérítésekről szólva megjegyezte, a veszélyhelyzet segített, hogy lehiggadjanak az álláspontok a kérdésben. Kiemelte: a jogalkotó nem vonja kétségbe, hogy a jogsérelmet elégtételnek kell követnie, de az áldozatok igényérvényesítését akarja előtérbe helyezni.

A gyöngyöspatai iskolaüggyel kapcsolatban azt mondta: a bírói gyakorlat feladata lesz annak kialakítása, hogyan illeszthető be az oktatási szolgáltatás és képzés az általános szankciórendszer körébe, például milyen részletesen kell meghatározni, továbbá hogyan kényszeríthető ki, hajtható végre.

Böszörményiné Kovács Katalin polgári területért felelős elnökhelyettes a gyöngyöspatai ügyről azt mondta, a Kúria nem vizsgálhatta az elévülést, hogy megsértették-e a felperesek személyiségi jogait, az alperesek egyetemlegességét és a nem vagyoni kártérítés összegét befolyásoló egyes kérdéseket sem. Az eljárási szabályok miatt a Kúria csak a nem vagyoni kártérítés teljesítésének módját és összegszerűségét vizsgálhatta. Döntésében a bíróság kifejtette, hogy sem a jogszabály, sem az indoklása, sem a több évtizedes bírói gyakorlat nem teszi lehetővé természetbeni kártérítés alkalmazását nem vagyoni kártérítéseknél – emelte ki. Egy hepatitiszoltás beadása miatt indult ügyben a Kúria úgy döntött, hogy a közegészségügy és járványok elleni védekezéshez szükséges közérdek előnyt élvez a testi integritáshoz fűződő joghoz képest, vagyis a sértettnek tűrnie kell a kötelező oltás beadását – ismertette.

Gombos Katalin, a polgári kollégium szóvivője a félév érdekesebb devizahiteles ügyei közül kiemelte: a Kúria úgy találta, ha a pénzügyi lízingszerződés csak annyit tartalmaz, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, az nem tekinthető érthető és világos tájékoztatásnak.

Kalas Tibor, a közigazgatási kollégium vezetője elmondta, április óta első fokon nyolc törvényszék jár el a közigazgatási perekben, másodfokon pedig a Kúria, ezért öt ítélkező tanácsot is létre kellett hozniuk. Gyülekezési ügyekben és valamennyi választási ügyben elsőfokú és kizárólagos fórumként jár el a Kúria – emlékeztetett.

Tánczos Rita, a munkaügyi részkollégium vezetője elmondta, áprilistól munkaügyekben első fokon a törvényszékek járnak el, másodfokon pedig az ítélőtáblák. Vizsgálják az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazását és a bíróságok ezekhez kapcsolódó döntéseit – közölte. Elmondta, hogy az elmúlt fél évben vizsgálniuk kellett a heti pihenőnap és a heti pihenőidő tartalmának különbségét, a pihenőnap helyetti pihenőidő alkalmazása ugyanis lényegesen lerövidíti a munkavállaló pihenését.

Székely Ákos, a büntetőkollégium irányításához kapcsolódó egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott tanácselnök elmondta: az év elején megvizsgálták, milyen ítéleteket hoznak az egyes bíróságok a súlyos testi sértés, valamint a lopás miatt indult ügyekben. Megállapították, hogy egyik bűncselekmény esetében sem mutatható ki országrészenként szignifikáns eltérés a büntetéskiszabásban, és jellemzően a középmérték körül alakulnak a büntetések.

Az első fél évben tíz százalékkal kevesebb ügy érkezett a Kúriára, mint 2019 első fél évében, ugyanakkor csaknem ugyanannyi ügyet fejeztek be, mint a tavalyi hasonló időszakban – ismertette Suba Ildikó főtitkárhelyettes.

Sperka Kálmán főtitkári feladatokat is ellátó tanácselnök a jogegységi panaszra visszatérve kiemelte, hogy a panasz benyújtására a sérelmezett határozat közlésétől számított harminc nap áll rendelkezésre, és kötelező a jogi képviselet.

A Kúria új intézményi stratégiájának megalkotásáért felelős munkacsoport vezetője, Höltzl Lipót arról beszélt, hogy az új stratégia átdolgozását a jogegységi panasz bevezetése és a közigazgatási ügyek számának várható növekedése indokolta.