Ideje lenne, hogy az EU beszüntesse Izrael-ellenes politikáját

Az Európai Uniónak be kell fejeznie az Izrael-ellenes, egyoldalú politikát, és a partnerségre kell helyeznie a hangsúlyt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Berlinben az EU-tagországok külügyminisztereinek találkozóján, amelyen részt vett Gabi Askenázi, az izraeli diplomácia vezetője is.

Szijjártó Péter üdvözli Gabi Askenazi izraeli külügyminisztert az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján Berlinben 2020. augusztus 27-én Fotó: KKM/Borsos Mátyás Forrás: MTI

A miniszter az izraeli diplomácia vezetője, Gabi Askenázi részvételével tartott informális tanácskozás szünetében a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az EU-nak három fő feladata van az Izraelhez fűződő kapcsolatok területén.

Először is az Izrael-ellenes politika és az egyoldalú véleményeken alapuló „folyamatos elítélés és kritizálás” helyett a partneri együttműködésre kell törekednie.

Továbbá sürgősen össze kell hívni az EU-Izrael Társulási Tanácsot, amely már nyolc éve nem ülésezett.

A harmadik, és „talán a legfontosabb döntés, hogy az EU-nak haladéktalanul be kell fejeznie az Izrael belső biztonságát veszélyeztető NGO-k pénzügyi támogatását” – mondta Szijjártó Péter.

A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson az EU és Törökország viszonya is kiemelt témája. Ez igen helyes, mert „nagy a baj” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. A Földközi-tenger keleti övezetében felfedezett földgázmezők kiaknázása körüli viszályra utalva rámutatott, hogy a konfliktus valamennyi részese Magyarország szövetségese.

„Az egyik oldalon Görögország és Ciprus áll, akik szövetségeseink az EU-ban, és Görögország esetében a NATO-ban is, a másik oldalon pedig Törökország, egy másik NATO-tagállam” – mondta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy a magyarok ugyan pontosan tudják, milyen hatalmas jelentősége van a nemzeti szuverenitásnak és a területi sérthetetlenségnek, de „ezzel együtt nagyon óvatos megközelítést javasolunk az EU-nak, amikor intézkedéseket próbálnak hozni Törökország ellen”.

Ennek oka, hogy „ma Törökország és a török elnök kezében van az európai biztonság, amikor migrációról beszélünk”.

„Ha Törökország úgy döntene, hogy elengedi azt a néhány millió migránst, akik Törökország területén élnek, akkor ezek a migránsok pillanatok alatt Magyarország déli határához érnének” – húzta alá a miniszter.

Hozzátette: „megköti az európai döntéshozók kezét, hogy az EU semmit, vagy nagyon keveset tett azért, hogy megvédje magát a migrációval szemben”, ezért „egy negatív döntés, ne adj Isten szankciók Törökországgal szemben végzetesek lehetnek”.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a koronavírus-világjárvány miatt egy újabb „migrációs áradat” szinte kezelhetetlen egészségügyi kockázatokkal járna. Magyarország ezért is „párbeszédet szeretne szankciók helyett” az EU és Törökország kapcsolatában.

Szijjártó Péter üdvözli Gabi Askenázit az EU külügyminisztereinek informális találkozóján Berlinben augusztus 27-én
Fotó: MTI

Az EU-s külügyminiszterek tanácsa a világjárvány kezdete óta rendre videokonferenciákat tartott. Így az EU Tanácsa soros német elnöksége által szervezett berlini rendezvény hónapok óta az első, amelyen a miniszterek személyesen találkoznak. A napirenden a járvány körüli teendők és számos egyéb kérdés mellett szerepel a fehéroroszországi belpolitikai válság ügye is. A tanácskozáson részt vesz Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa is.

Az EU-országok külügyminisztereinek informális találkozóit az uniós zsargonban „Gymnich”-ként emlegetik – utalásként arra, hogy először 1974-ben, a német elnökség alatt szerveztek ilyen jellegű rendezvényt a németországi Gymnich kastélyában.

Az eredeti cél az volt, hogy a miniszterek hivatalos és kötött napirend nélkül, határozattervezetek szövegezésével nem bajlódva, oldottan és szabadon véleményt cseréljenek az időszerű, illetve az átfogóbb kérdésekről. E „Gymnich-felfogás” szerint az informális találkozók célja nem a döntéshozatal, hanem a tagországi álláspontok, érdekek és vélemények mélyebb megismerése.