Orbán Viktor: Európa jövője Közép-Európában épül

Orbán Viktor miniszterelnök Igor Matovič szlovák kormányfő társaságában adta át az új komáromi Duna-hidat.

„Azért jöttünk, hogy átadjuk ezt a fantasztikus hidat, hiszen a hídépítés a jövő építése is. Vírus ide vagy oda, az országoknak működniük kell” – kezdte beszédét az impozáns építmény átadóünnepségén Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök szólt arról is, hogy a Duna nem elválasztja, hanem összeköti a két nemzetet. Emlékeztetett: ez már a második, Magyarországot és Szlovákiát összekötő híd, amit átadhat, ugyanis korábban ő adhatta át az Esztergom-Párkány közti Mária Valéria hidat is.

– A mai napon nem mint miniszterelnök, hanem mint magyar jöttem a szlovákhoz. Azt az üzenetet szeretném átadni, hogy a két ország csak szövetségben lehet igazán sikeres. Ezt a térséget, ami a német és az orosz világ között van, nekünk magunknak, a magyaroknak, szlovákoknak, cseheknek, lengyeleknek kell megtervezni – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki rávilágított arra is, hogy az új híd az Európai Unió egyik legfontosabb beruházása.

A kormányfő kitért rá, hogy 2025-ig kilenc autópálya éri majd el hazánk határait, de mi magyarok leszoktunk az elégedettségről, minket az új feladatok, kihívások éltetnek. A miniszterelnöknek is két újabb, nagy terv jutott eszébe a most átadott hídról. Az egyik az a 3300 kilométer hosszú autóút, amely Lengyelországból indul, érintve Szlovákiát és Magyarországot is Görögország felé tart. Ebből 87 kilométernyi hiányzik még a magyarországi szakaszon. A másik nagy közös terv egy vasúti hálózat megépítése, amely a V4-államok fővárosait köti össze.

– Ez a híd jogilag két ország osztatlan közös tulajdona, és azért kiemelten fontos, mert a magyar–szlovák gazdasági kapcsolatok szárnyalnak, Szlovákia a harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, 840 szlovák vállalat működik nálunk, amelyek több mint 4200 embernek adnak munkát – húzta alá Orbán Viktor.

Végül kijelentette: Európa ma Közép-Európában épül.

Igor Matovič szlovák kormányfő szerint a jelenlegi járványhelyzet furcsa szituációt teremtett: a határok lezárása ellenére éppen egy nemzeteinket összekötő hidat adunk át. – Országaink lakosai közt évszázadokig nem voltak határok, száz éve a Duna a természetes határ – emlékeztetett a szlovák miniszterelnök. Matovič annak a reményének is hangot adott, hogy a magyar és szlovák nép további több száz évig él majd itt békésen, és további, a két nemzetet összekötő hidak is épülhetnek a jövőben. Emlékeztetett: a projekt az EU társfinanszírozásában valósult meg, amely szintén az együttműködés szép szimbóluma. A híd építése kapcsán köszönetet mondott Orbán Viktornak, majd reményét fejezte ki, hogy a jövőben több ezer személyes híd is megépül majd a két ország polgárai között.

Egyedülálló híd épült

A híd építésének történetéről a közelmúltban hosszú cikket közölt a felvidéki Bumm.sk. Eszerint közel két évtizede már, hogy felmerült: szükség lenne egy új közúti hídra Észak- és Dél-Komárom között. A folyamatosan növekvő teherforgalmat ugyanis nem bírta el a két országot összekötő Erzsébet-híd, amelyre már régóta nem hajthatnak fel a 20 tonnánál nehezebb járművek. A fejlesztés ötlete és a megvalósítás között azonban évek teltek el, mert először a híd pontos helyét nem tudták kijelölni, Észak-Komáromnak a keleti, míg Dél-Komáromnak a nyugati nyomvonal volt a kedvezőbb – végül az utóbbi mellett döntöttek a felek –, majd megromlott a két ország viszonya. A tervek így hiába készültek el már 2007-re, Orbán Viktor miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő csak 2012 októberében írta alá a fejlesztésről szóló megállapodást. Ezután újabb négy év telt el, míg végre 2016-ban bejelenthették: a program megkapta az Európai Unió támogatását, Magyarországnak 52,5 millió euró, míg Szlovákiának 47,6 millió euró forrást adtak a beruházáshoz. Az alapkövet 2017. október 17-én tették le.

A következő közel három évben egészen egyedülálló híd épült Észak- és Dél-Komárom között. A pilonos szerkezetek ugyanis máshol is előfordulnak, például Budapesten a Megyeri híd is ilyen megoldással épült, de a ferdekábeles kivitelezés kifejezetten ritka, például Kanadában találkozhatunk ilyen szerkezettel. Az építkezés megindulása után megfeszített munka folyt, a híd pályaszerkezetének első három elemét 2018 nyarán emelték a helyére. Ezeket az egyenként 165 tonnás elemeket cseh, lengyel és szlovák részegységekből Csepelen állították össze, és a vízen szállították Komáromba. A teljes híd 37 ilyen elemből áll, amelyek össztömege 5400 tonna. A szerkezetet úgy alakították ki, hogy ellenálljon a szélsőséges időjárási viszonyoknak, és a Richter-skála szerinti legerősebb földrengésnek is.

Az utolsó elemet végül tavaly decemberben tették a helyére, ezzel összeért a híd északi és déli oldala. Itt dolgozott Közép-Európa legnagyobb teherbírású úszódaruja, a Clark Ádám, amelyet a munkálatok alatt a Hableány hajó katasztrófája miatt egy időre Budapestre rendeltek. A munkát sokszor kedvezőtlenül befolyásolta a Duna vízállása is, hiszen a magas és az alacsony vízszint is nehézségeket okozott.

Fotó: Kurucz Árpád

A hídra nagy szükség volt a régió szempontjából

Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere a Magyar Nemzetnek három dolgot emelt ki a most átadott fejlesztéssel kapcsolatban. – A hídra nagy szükség volt a térség, de talán az egész tágabb értelemben vett régió szempontjából, hiszen egy új észak-déli közlekedési folyosót nyit a teherforgalom számára. Fontos a most átadott fejlesztés azért is, mert munkahelyeket tart meg, és újabbak létrejöttét segíti elő, már most is van olyan cég, amely a híd megépülése miatt telepedett az ipari parkunkba, de továbbiak is követhetik. Ez pedig rendkívül fontos a város számára, mert végső soron jelentős adóbevételekhez juttatja a települést, amely további fejlesztésekhez nyújthat alapot – emelte ki Molnár Attila. Dél-Komárom első embere kitért arra is, hogy az új híd lehetőséget ad arra is, hogy a Magyarországon egyre nagyobb számban megforduló cseh és szlovák turisták könnyebben eljussanak a város térségébe. – Ennek köszönhetően a masszív iparunk mellé a turizmust is megerősíthetjük – mutatott rá a polgármester. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztés megvalósulásával Komárom az egyetlen olyan település a Dunán, amely nem főváros és három híd köti össze.