Társelnökké választották a kihívó nélkül induló Tóthot és Kunhalmit

Kunhalmi Ágnest és Tóth Bertalant kihívó nélkül választották az MSZP társelnökeivé, miután utóbbi kiszorította a nála jóval népszerűbb Mesterházy Attilát, aki a választást tisztességtelennek és antidemokratikusnak tartja. A párt elnökségét az új vezetői tandemhez lojális, de súlytalan, országosan ismeretlen arcokkal töltötték fel. Mindezek fényében Kunhalmi a kongresszuson azt hangoztatta, hogy az MSZP stabil és egységes.

Fotó: MTI/Kovács Attila

A kihívó nélkül induló Kunhalmi Ágnest és Tóth Bertalant választotta az MSZP társelnökeivé szombaton a párt online kongresszusa. A szocialista párt történetében először választottak vezetőnek társelnököket – számolt be róla a távirati iroda. A tisztújítás eredményét azonban előre borítékolni lehetett, hiszen – mint arról korábban beszámoltunk –, Tóth Bertalan kétes módszerekkel elérte, hogy legnagyobb riválisa, Mesterházy Attila ne induljon az elnöki tisztségért.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a Tóth–Kunhalmi-tandem viszonylag erős támogatást kapott: Mészáros Tamás, a kongresszus szavazatszámláló bizottságának elnöke az MSZP Facebook-oldalán közvetített videóban azt mondta, a társelnökök megválasztását a 261 küldött 86 százaléka, 225-en támogatták.

A Magyar Nemzet előrejelzése igazolódott be több más személycserét illetően is, így a jelenlegi elnökségi tagok közül az „éhségmenet” egyik szervezője, Komjá­thi Imre lett az MSZP elnökhelyettese, az egykori EP-képviselő Hegyi Gyulát, és a sajtó elől egy italboltba menekülő Gurmai Zitát pedig alelnökké választották. A választmány elnöke a korábban e posztot már betöltő Hiller István lett, őt 93 százalékkal választották meg, a 261 szavazatból 243-at kapott.

A társelnökök, az elnökhelyettes, a két alelnök és az elnökség tagjai zárt listán szerepeltek, róluk egy szavazással döntött a kongresszus. Az elnökség tagjává választották Bárány Balázst, Bihal Dávidot, Eszik Bencét, Halmi Józsefet, Horváth Andrást, Király Józsefet, Pollreisz Balázst, Tóth Csabát, Tüttő Katát és Varga Lászlót, akik közül többen teljességgel ismeretlenek az országos politikában.

Azt is már korábban tudni lehetett, hogy Tóth Bertalan nem számít az elnökségben a Mesterházyt nyíltan támogató Szakács Lászlóra, Harangozó Gáborra, illetve Aranyos Gáborra sem, akik helyett a megválasztott súlytalan emberekkel vette körbe magát az új társelnök.

Mindez tökéletesen illeszkedik abba a folyamatba, miszerint az MSZP alapszervezeteinél meglepő tisztújítások zajlottak le a közelmúltban, ahol rendre ismeretlen, tapasztalatlan, ám Tóth Bertalant támogató emberek vették át a vezetést. Ilyen volt az elnökségből eltávolítandó Szakács esete, aki Baranyában váratlan és súlyos vereséget szenvedett a huszonöt éves Csaba Istvántól, aki nyíltan Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes társelnökségét támogatja.

A párt pécsi elnökségében tartott tisztújításon a régi motorosnak számító Gulyás Emil már el sem indult az elnöki posztért, így őt a mindössze huszonkét éves, jelenleg is egyetemi tanulmányait folytató Kaposi Levente váltotta, aki szintén a Tóth–Kunhalmi-tandem híve. A párt Vas megyei elnöke szintén az ifjú generációt képviselő Horváth Soma, míg szombathelyi elnöke a mindeddig ismeretlen Bokányi Adrienn lett.

Mesterházy az állandóan változó feltételekkel szemben úgy tiltakozott, hogy nem indult a társelnöki tisztségért, amelyet egyfajta figyelemfelhívásnak is szánt a kongresszusi küldöttnek. – Az MSZP-ben most az a helyzet, hogy Tóth Bertalan versenyez Tóth Bertalannal – foglalta össze a történteket korábban az ATV-nek nyilatkozva, s azt is hangsúlyozta: nem demokratikus és tisztességtelen az MSZP tisztújítási folyamata.

Nem lehet amellett sem szó nélkül elmenni, hogy Tóth Bertalan elnöksége alatt a szocialisták harmincéves történetük mélypontjára jutottak, és egyre inkább Gyurcsány Ferenc és a DK árnyékába kerülnek, lassan már öt parlamenti mandátummal is megelégednének a következő ciklusban. Kunhalmi a kongresszuson azt hangoztatta, hogy az MSZP stabil, egységes, és megvan az ereje a 2022-es választáshoz.

Ironikus módon Kunhalmi a szocialisták „harmincéves kormányzati tapasztalatát” ajánlotta fel a szivárványkoalíciónak, holott az MSZP-nek ebben az évezredben – vagyis Horn Gyula óta – nem volt olyan miniszterelnöke, aki kitöltött volna egy teljes választási ciklust.

A „demokratikus és szociális fordulat” emlegetése mellett a társelnöknő vizionálta az EU német típusú föderális rendszerré történő átalakítását is. Nem maradt el a szokásos diktatúrázás sem, Kunhalmi azt hangoztatta, hogy Magyarországon „ma önkényuralom van, a Fidesz eltüntette a köztársaságot, felszámolta a jogállamot, és az uralkodó elit kizsákmányolja a többséget”.

Karácsony Gergely főpolgármester videóban üzent az MSZP kongresszusának, amelyben úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki összefogásban a szociáldemokrata politikát csak a szocialisták tudják képviselni.

Ez nemcsak a korábbi MSZP-s kabinetek megszorító politikájának a fényében különös kijelentés, hanem a szocialistákkal szimbiózisban élő Párbeszéd társelnöke a főváros vezetőjeként máig adós több szociális tartalmú ígéretével, például az időseknek és a nagycsaládosoknak adandó fűtéstámogatással és a gyermekek ingyenes utazásával. Karácsony elismerte, hogy az MSZP válságban van, és sürgette a pártot terhelő viták lezárását.