13°C Eufrozina , Kende 2022. szeptember 25. 
Zárt ülésen hallgatta meg a nemzetbiztonsági bizottság az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatói posztjára jelölt dr. Bárdos Szabolcsot, aki egyenesen – titkosszolgálati szlengben fogalmazva – a terepről jön.
Az elhárítás sava-borsát, vagyis a tényleges elhárítást a műveleti tisztek végzik, Bárdos pedig műveleti tisztként a gyakorlatban sajátította el a speciális tudnivalókat, hogy aztán mára az AH teljes műveleti területét irányítsa.
A 41 éves nemzetbiztonsági dandártábornok ugyanis jelenleg az AH főigazgató általános helyetteseként műveleti főigazgató-helyettes. Hozzá tartozik az AH-ban mind az öt műveleti igazgatóság.
Bárdost 2007. március elsején nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje) állományába műveleti tiszti beosztásba. Az AH-ban 2015. december 15-től a főigazgató műveleti helyettese. Az ELTE Állam- és Jogtudományi karán végzett 2006-ban, jogi szakvizsgáját 2010-ben tette le. Angol és német felsőfokú nyelvvizsgája van. 2013-ban rendészeti szakvizsgát tett kiváló eredménnyel, 2014-ben rendészeti vezetővé képző tanfolyamon vett részt, és még abban az évben teljesítette a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot.
A belügyminiszter azt hangsúlyozta a bizottság tagjai előtt, hogy Bárdos Szabolcs főigazgatói jelölése a folyamatosságot jelképezi, ami azt jelenti, hogy elégedett az Alkotmányvédelmi Hivatal eddigi tevékenységével (és Kiss Zoltán korábbi főigazgató munkájával), hiszen Bárdos az általános helyettes beosztást látta el.
Bizottsági tagok kérdésére a belügyminiszter leszögezte: az korábbi AH-főigazgatót nem menesztették, Kiss Zoltán más beosztásba került.
A nemzetbiztonsági bizottság egyhangúan támogatta a dandártábornok főigazgatói jelölését.
Ismeretes, Kiss Zoltánt azonnali hatállyal váltották le szeptember 15-én – a nyilvánosság számára indoklás nélkül – az AH főigazgatói posztjáról. Az a tény, hogy a tábornokot nem bocsátották el, hanem más beosztásba került, azt jelzi, hogy menesztése személyi ellentét volt, vagy a bizalom megingása a politikai élet valamelyik meghatározó szereplője részéről. Kiss tábornoknak nem azért kellett távoznia beosztásából, mert az AH valamelyik akciója kudarcot vallott, vagy valamelyik művelet félresiklott volna. Ez utóbbit cáfolja az is, hogy a műveleteket irányító tábornok kerülhet a helyére.
