Az építőipart sem kerülte el a válsághelyzet hatása

Az építőipart sem kerülte el a járványügyi korlátozások hatása, a lakásépítéseket a vásárlóerő alakulása mozgatja, az üzleti beruházások viszont egyelőre ütemterv szerint haladnak, de az iparág fellendítéséhez szükség lenne a felpörgetésükre a közületi beruházásokkal együtt – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb statisztikai jelentést.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint augusztusban az építőipari termelés volumene 13,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 17,1 százalékkal, az egyéb építményeké 8,9 százalékkal csökkent. A júliusihoz mérten 1,9 százalékkal, a májusi mélyponthoz képest pedig 11,1 százalékkal emelkedett az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában rámutatott: az építőipari visszaesés mértéke több érintett ágazattal összehasonlítva továbbra sem kiugró, de úgy tűnik, ez az ágazat sem tudta függetleníteni magát a korlátozások hatásaitól. A teljesítmény éves csökkenése várakozásai szerint 9-10 százalék lesz.

Ha nem történik meg a várakozásoknak megfelelő V-alakú, viszonylag gyors helyreállás, amire erősebb második hullámos korlátozások esetén egyre több esély van, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív hatás az iparágat a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt – jelezte. Ez elsősorban a lakásberuházásokat, a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza, de az utóbbira januártól már indul is egy kormányzati támogatási program – tette hozzá. A jóval jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari célú beruházások azonban egyelőre az eredeti menetrend szerint zajlanak, és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható érdemi változás.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint részben a gyenge bázisnak, részben az elmúlt hónapokhoz képest növekvő teljesítménynek köszönhetően augusztusban mérsékeltebben csökkent az építőipar teljesítménye éves összevetésben. Úgy látja, hogy az építőipar kilábalása lassú és elhúzódó lehet. Az építőipar teljesítményét leginkább továbbra is a rendelésállomány alakulása határozza meg. A rendelésállomány visszaesését részben az uniós források kifutása, részben pedig az önkormányzati, állami és vállalati beruházások visszafogása okozza, ami a mérséklődő bevételekhez, illetve a vírushelyzet miatti bizonytalansághoz köthető.

Hozzátette, hogy az új lakások áfakulcsának 5 százalékra csökkentése a lakásépítéseknek ismét lökést adhat, ám az ágazat teljesítményének magas szinten tartásához szükség van a nagyobb volumenű építkezések felpörgetésére is.