A magyar–német összefogás nélkül Európa szegényebb, erőtlenebb lenne – hangsúlyozta a honvédelmi államtitkár a német egység napja alkalmából tartott megemlékezésen szombaton, Budapesten.
Szabó István úgy fogalmazott: „Mindig tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy egy Európa létezik. Hittünk, hiszünk benne, hogy Európa erős otthon marad az európaiaknak” – tette hozzá.
Azt mondta: az 1989. szeptember 10-i határnyitás az egész keleti blokkban mérföldkő volt a szabadsághoz és a demokráciához vezető úton. 1989-ben, amikor Magyarország megnyitotta Ausztriával közös határát a keletnémet állampolgárok előtt, tudták, egy addig „elképzelhetetlen, hatalmas változás kapujában állunk” – fogalmazott az államtitkár. Megjegyezte: óriási bátorság kellett a határnyitáshoz akkor, amikor több 10 ezer szovjet katona állomásozott Magyarországon és tartotta megszállás alatt az országot.
Szabó István szerint 1989 eseményei közelebb hozták egymáshoz Európa népeit. A berlini fal leomlása volt a kelet-európai rendszerváltások, Európa újraegyesülésének dicsőséges csúcspontja – mondta.
Az államtitkár kitért arra is, hogy Németország és Magyarország számos területen, így katonai téren is megtalálta az együttműködés lehetőségét. Példaként említette a 11 évvel ezelőtt kezdett afganisztáni szerepvállalást, amelyben a német és magyar katonák közösen küzdöttek, küzdenek a béke megteremtéséért. Szabó István beszédében köszönetet mondott a német hadsereg (Bundeswehr) támogatásáért is, többek között a Magyarország által kezdeményezett közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságban nyújtott mentori tevékenységéért.
A Magyar Honvédség szárazföldi haderőnemének erősítésére idén érkeztek meg a Leopard típusú harckocsik, a honvédelmi tárca haderőfejlesztési programjának részeként pedig önjáró lövegeket is vásároltak a német Krauss-Maffei Wegmann cégtől – sorolta. Kiemelte azt is, hogy Magyarország az első NATO- és EU-tagország, amely a düsseldorfi székhelyű cég új termékével, a Lynx harcjárművekkel modernizálja a haderejét 2022-től.
