Európa szegényebb lenne a magyar–német összefogás nélkül

A magyar–német összefogás nélkül Európa szegényebb, erőtlenebb lenne – hangsúlyozta a honvédelmi államtitkár a német egység napja alkalmából tartott megemlékezésen szombaton, Budapesten.

Szabó István úgy fogalmazott: „Mindig tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy egy Európa létezik. Hittünk, hiszünk benne, hogy Európa erős otthon marad az európaiaknak” – tette hozzá.

Azt mondta: az 1989. szeptember 10-i határnyitás az egész keleti blokkban mérföldkő volt a szabadsághoz és a demokráciához vezető úton. 1989-ben, amikor Magyarország megnyitotta Ausztriával közös határát a keletnémet állampolgárok előtt, tudták, egy addig „elképzelhetetlen, hatalmas változás kapujában állunk” – fogalmazott az államtitkár. Megjegyezte: óriási bátorság kellett a határnyitáshoz akkor, amikor több 10 ezer szovjet katona állomásozott Magyarországon és tartotta megszállás alatt az országot.

Szabó István szerint 1989 eseményei közelebb hozták egymáshoz Európa népeit. A berlini fal leomlása volt a kelet-európai rendszerváltások, Európa újraegyesülésének dicsőséges csúcspontja – mondta.

Az államtitkár kitért arra is, hogy Németország és Magyarország számos területen, így katonai téren is megtalálta az együttműködés lehetőségét. Példaként említette a 11 évvel ezelőtt kezdett afganisztáni szerepvállalást, amelyben a német és magyar katonák közösen küzdöttek, küzdenek a béke megteremtéséért. Szabó István beszédében köszönetet mondott a német hadsereg (Bundeswehr) támogatásáért is, többek között a Magyarország által kezdeményezett közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokságban nyújtott mentori tevékenységéért.

A Magyar Honvédség szárazföldi haderőnemének erősítésére idén érkeztek meg a Leopard típusú harckocsik, a honvédelmi tárca haderőfejlesztési programjának részeként pedig önjáró lövegeket is vásároltak a német Krauss-Maffei Wegmann cégtől – sorolta. Kiemelte azt is, hogy Magyarország az első NATO- és EU-tagország, amely a düsseldorfi székhelyű cég új termékével, a Lynx harcjárművekkel modernizálja a haderejét 2022-től.

A berlini fal leomlása volt a kelet-európai rendszerváltások, Európa újraegyesülésének dicsőséges csúcspontja – hangzott el a németegység-napi megemlékezésen
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Szabó István azt mondta: bízik benne, hogy a magyar–német katonai és diplomáciai kapcsolatok a jövőben is sikeresek lesznek.

Az október 3-i német nemzeti ünnepen tartott megemlékezést a Stefánia-palota kertjében rendezték. Ott, ahol az első keletnémet szabad választások után – 1990 nyarán – a három ország honvédelmi minisztere: a Német Demokratikus Köztársaságot képviselő Rainer Eppelmann, Gerhard Stoltenberg a Német Szövetségi Köztársaságból és Für Lajos akkori magyar honvédelmi miniszter két fát ültetett. Ennek szimbolikus üzenete volt, hogy mire az egymástól pár lépésnyire ültetett fák lombkoronája összeér, addigra a német újraegyesítés is meg fog történni. Az újraegyesítés 1990. október 3-án valósult meg.

Szabó István azt mondta: a 30 évvel ezelőtt ültetett fákban nemcsak a múlt emlékeit, a reményt látja, hanem a békét, az összetartozást, a nagyszerű jövőt is.

Johannes Haindl, Németország budapesti nagykövete kiemelte: Németország a mai napig hálával tartozik Magyarországnak. Az európai keretek nélkül és mindenekelőtt Magyarország 1989-es határnyitása nélkül nem sikerülhetett volna az újraegyesítés, sőt még nem is gondolhattak volna rá komolyan – mondta a nagykövet.

A nagykövet azt is mondta: a két fa nemcsak a két német államot szimbolizálja, hanem Magyarországot és Németországot is, amelyeket számos kétoldalú kapcsolat fűz szorosan egymáshoz. Ezenfelül úgy tekintik, a két fa lombkoronája az Európai Uniót is szimbolizálja – jegyezte meg Johannes Haindl. Hangsúlyozta, hogy az egyes nemzetállamok önmagukban már nem tudnak megfelelni a nagy globális kihívásoknak, minden eddiginél rá vannak utalva az EU stabilitására.