Tagadja Kovács Béla, hogy beszervezték volna

A vádhatóság szerint kémkedésért is el kell marasztalni az egykori jobbikos politikust, nem csak költségvetési csalásért.

Beszervezték, de nem kémkedett

Szeptemberben Holdampf Gusztáv, a Budapest Környéki Törvényszék bírója az elsőfokú ítéletével Kovács Bélát az unió intézményei elleni kémkedés vádja alól felmentette, az unió kárára elkövetett költségvetési csalás miatt egy év hat hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását három évre felfüggesztette. E bűncselekményben Kovács volt három gyakornoka is bűnös, őket a bíróság három év próbaidőre bocsátotta.

Kovács egyébként egy héttel az ítélet kihirdetése előtt azt hangoztatta a Magyar Nemzetnek, hogy fel fogják menteni a kémkedés vádja alól.

Holdampf Gusztáv az ítéleti tényállás ismertetésekor leszögezte:

Kovácsot beszervezte a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz hírszerző, ám Kovács Béla nem végzett kémtevékenységet.

Mint azt megírtuk, Kovács Bélát 2014 áprilisában jelentette fel – állítólag a francia hírszerzés jelzése után – az Alkotmányvédelmi Hivatal, és az ügyészség 2017 decemberében emelt vádat ellene az unió intézményei elleni kémkedés és az unió kárára elkövetett költségvetési csalás miatt.

A vádhatóság szerint a képviselő 2012 és 2014 februárja között a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat egyebek mellett energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Kovács a 2000-es évek közepén tűnt fel a Jobbikban, amelyet anyagilag is támogatott, valamint ő felelt azért, hogy az eredetileg oroszellenes, radikális párt külpolitikai irányvonala megváltozott és nyitottak Moszkva felé.

Az első fokú ítélet indoklása során a bíró elmondta: bár Kovácsot beszervezték, konspiratív kiképzést is kapott, ám az orosz hírszerzőkkel való kapcsolattartása során nem követett el kémkedést.

A hírszerzők által felvetett kérdésekről Kovács semmilyen titkos, minősített információt nem adott, kárt nem okozott sem Magyarországnak, sem az Európai Uniónak.

A költségvetési csalás vádjának lényege, hogy Kovács három olyan gyakornokot foglalkoztatott papíron, akik valójában nem jártak Brüsszelben, csak a jobbikos politikus Beregszászon és Szatmárnémetiben fenntartott irodái­ban. A szerződésük viszont Brüsszelhez kötötte volna őket, az utánuk járó pénzt pedig az EU ennek megfelelően kifizette, amivel összesen több mint 21 ezer euró – valamivel több mint hatmillió forint – vagyoni hátrány érte az uniós költségvetést. Kovács szerint adminisztratív hiba történt, miután elfelejtette bejelölni a gyakornokok beregszászi, illetve szatmárnémeti munkavégzését a velük kötött szerződések formanyomtatványán. Miután a hibára figyelmeztették az unió bürokratái, befizette az EP kasszájába a jogtalanul kiutalt összeget.

A fellebbezések miatt Kovács Béla és társai büntetőpere 2021-ben a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. A volt politikus egyébként az utolsó szó jogán arról is beszélt, hogy igazáért kész nemzetközi bíróságra vinni az ügyet.

Hova tűnt Kovács Béla?

Kovács Bélát egyébként hetek óta hiába keressük, egyes hírek szerint az elsőfokú ítélet kihirdetése után külföldre távozott. Vélhetően Oroszországba utazhatott orosz feleségével. A volt politikust jól ismerők azonban biztosra veszik, hogy a másodfokú eljárásra vissza fog jönni Magyarországra, hiszen fontos számára, hogy bebizonyosodjon, nem szervezte be senki.