Uniós hazugsággyűjtemények a hazai ellenzék tollából

Ujhelyi István (MSZP) mellett nemrég a momentumos Donáth Anna is belekeveredett a saját hazugságába, amikor Magyarországról akart valótlanságot állítani az uniós intézmények falai között. Írásunkban számba vettük, hogy a hazai ellenzék csak az elmúlt években mennyit küzdött azért, hogy hazánk rossz hírét keltse az EU-ban.

Forrás: Facebook

Ujhelyi idézett esete mellett a közelmúltban számos alkalommal bizonyosodott be, hogy az ellenzék hazugsággyűjteményeit, a kormánykritikus civil szervezetek, illetve sajtóorgánumok véleményét hajlamosak iránymutatónak tekinteni az EU-ban.

Utóbbi ékes példájaként nemrég a Momentum európai parlamenti képviselője, Donáth Anna bukott le: Varga Judit igazságügyi miniszterrel vitázva még tagadta, hogy a magyar politikáról „csacsogna” liberális párttársával, Věra Jourová európai bizottsági alelnökkel, majd egy kiszivárogtatott felvételen gyakorlatilag ennek ellenkezőjét ismerte be. – Engem rengetegen keresnek. Hát a jogállamisági kérdések hozzám tartoznának. Věra Jourovával háromnaponta beszéltem telefonon. Informálisan – emlegette az EP-képviselő a Magyarországot bíráló, szeptember végén nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentésekkel összefüggésben, amelyek épp Jourová irányításával készültek el.

Cseh Katalin és Donáth Anna az Európai Parlamentben
Fotó: European Parliament

Sorra gyártják a jelentéseket

Gyakorlatilag ugyanebben a felállásban mutattak be még januárban egy Háttal Európának című dokumentumot az EP-ben: a nyilvános konferenciát Dobrev Klára, Cseh Katalin, Donáth Anna és Ujhelyi István nevei mellett fémjelezték függetlennek. Ott a magyar jogállamisági dosszié európai parlamenti birtokosa, a zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield is felszólalt. Ugyanarról a politikusról van szó, aki az EP-ből foggal körömmel harcol azért, hogy a hazánkkal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás minél messzebb jusson a Tanácsban.

A Háttal Európának – szintén a magyar ellenzéknek köszönhetően – bejárta az uniós parlamentet.

Judith Sargentini, a magyar kormány részéről csak politikai pamfletnek titulált Sargentini-jelentés megalkotója szintén vitte hazánk „jó hírét”, mielőtt 2019-ben visszavonult a brüsszeli politikától.

Emlékezetes, hogy a zöldpárti képviselő jelentése, az említett hetes cikkely szerinti eljárás alapja olyan forrásokat használt az objektív jelző mellett, mint a szinte már szélsőségesen kormánykritikus Amnesty International és Freedom House szervezetek, illetve az olyan ellenzéki szócsövek mint a 444.hu, valamint a Népszava.

Ugyancsak figyelemreméltó, hogy Dobrev Klára egy korábbi Facebook-posztjában „a magyar demokrácia megsegítőjeként” írt Sargentiniről.

Azért támogatom Kálmán Olgát, mert Orbán ellen nem simulékony modor vagy tétovázó kompromisszumkészség kell, hanem...

Közzétette: Dobrev Klára – 2019. június 19., szerda

Persze nem csak az utóbbi évek bevett gyakorlatáról van szó: már a 2013-as, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által megfogalmazott jelentésben is javarészt ellenzéki érvek köszöntek vissza. Különbség, hogy a szintén tévedéseken alapuló, politikailag elfogult dokumentum elfogadásakor az EP-nek még nem volt akkora balliberális hajtóereje, mint most, a 2019-es választásokat követően. Árulkodó, hogy Tabajdi Csaba, a magyar szocialista delegáció akkori vezetője így nyugtázta a jelentés megszületését: „nagy politikai vereséget szenvedett a Fidesz”.