A Covid is hátráltatja Gyurcsány elhárítófőnökének perét

Másodszor ítélhetnek első fokon 2021 januárjában az NBH volt főigazgatója, Galambos Lajos vezérőrnagy, Gyarmati György, az NBH volt műveleti osztályvezetője, valamint a vád szerint őket százmilliókkal megvesztegető Jakubinyi Róbert ügyében. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatti elhárítók vesztegetési botránya még 2011-ben robbant ki.

A vád szerint Jakubinyi Róbert titkosszolgálati vezetőket vesztegetett meg. A fotó még letartóztatása idején készült, azóta már szabadlűábon védekezhet Fotó: Havran Zoltán

Idén szeptemberben már majdnem sikerült befejezni a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa előtt másodszor is első fokon a Gyurcsány-féle elhárítás vezetőinek és az alapítványi botrányból ismerős Jakubinyi Róbert vesztegetési perét, ám a Covid–19-vírusjárvány közbeszólt. Előbb tanúk jelentettek beteget, majd novemberben az egyik vádlott védője lett beteg. A minősített, azaz titkosított ügyet tárgyaló hadbírótól, Vadócz Attilától annyit megtudtunk, hogy januárra volt kénytelen napolni a tárgyalást. A bíróság két tanú meghallgatását tervezi, majd jöhet az iratismertetés, a perbeszédek és az ítélethozatal. Ez utóbbi rendelkező része hangozhat csak el nyilvánosan.

A második elsőfokú eljárás 2019. január 31-én kezdődött, és tavaly ősszel már belátható időben várható volt maga az ítélet is, ám a bizonyítási eljárás elhúzódott, majd idén tavasszal a pandémia miatti korlátozások következtében őszre, végül jövő januárra napolták el a tárgyalást. Így jutottunk el addig, hogy a még 2011-ben (!) elkezdődött bírósági procedúra első fokon akár be is fejeződhet.

A titkosítás ellenére annyit lehet tudni, hogy

a Gyurcsány-éra polgári elhárítására rávetülő – vád szerinti – vesztegetési botrányban Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját, Gyarmati Györgyöt, az NBH volt műveleti osztályvezetőjét Jakubinyi Róbert azért vesztegette meg, hogy cserébe az elhárítók elintézzék a vesztegető kényes ügyeit.

A Gyurcsány-féle elhárítás vezetőinek megvesztegetésével vádolják Jakubinyi Róbertet – Fotó: Teknős Miklós

A 2011-ben kirobbant vesztegetési ügyben maga a per 2014-ben, a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán kezdődött, majd néhány tárgyalási nap után, 2015. április 8-án a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elölről kezdte az ügyet, és két év múlva, 2017 őszén hirdetett elmarasztaló ítéletet. Eszerint Jakubinyit négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos és Gyarmati megvesztegetése miatt. Galambost ezért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel, továbbá százötvenmillió forint vagyonelkobzással sújtották, Gyarmati a vesztegetés elfogadásáért három évet kapott, és százmillió forint vagyonelkobzással büntették.

A titkos ügyről a kezdetektől csak annyi volt nyilvánvaló, hogy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik. Állítólag tanúvallomások támasztják alá, hogy

Jakubinyi pontosan százötven-, illetve százmillió forinttal vesztegette meg Galambost, illetve Gyarmatit, hogy cserébe elsimítsák az ügyeit.

Gyarmati aktív állományú, vezető állású elhárítóként volt tagja a botrányos alapítvány kurató­riumának, amelybe az úgynevezett kémbotrány következtében leváltott Galambos szintén bekerült. (Galambost és vádlott-társait a kémügyben jogerősen felmentették, a nyugalmazott tábornok az ügyben elszenvedett kényszerintézkedések miatt milliós kártérítést kapott.) Az alapítványról az az azóta sem cáfolt hír járta, hogy a szocialista–liberális kormányok titkosszolgálatainak kifizetőhelyeként működött. Másodfokon az ítélőtáblán formai hibák miatt megsemmisítették az ítéletet, és az eljárást ismét Kaposvárra utalták. Az ügy részleteit még a felderítés során minősítette titokká a Nemzeti Védelmi Szolgálat, így ezt csak a szervezet oldhatná fel. Ez azonban eddig nem történt meg.

Jakubinyinek ezzel az üggyel párhuzamosan a Fővárosi Törvényszéken folytatódik az ugyancsak titkosított, az alapítvány tevékenysége során elkövetett csempészet és milliárdos sikkasztás ügyében zajló pere.