Még több segélyt adna Brüsszel a migránsoknak

Pénzügyi segélyt kaphatnak a bevándorlók vállalkozásai uniós forrásokból, a migránshátterű munkanélküliek pedig előnyt élvezhetnek álláskereséskor – újabb részletek az Európai Bizottság migrációs cselekvési tervéből. A Soros György által már korábban megfogalmazott, betelepítési menetrendként is felfogható dokumentum 34 millió bevándorlót hozna helyzetbe, és még többnek jelentene meghívólevelet.

Migrants protest again a far right people in the crowd,Budapest, Hungary September 2, 2015. Hundreds of migrants protested in front of Budapest's Keleti Railway Terminus for a second straight day on Wednesday, shouting "Freedom, freedom!" and demanding to be let onto trains bound for Germany from a station that has been closed to them. Fotó: Arpad Kurucz

Brüsszel a lakhatás és a szavazati jog mellett több anyagi lehetőséget is adna a migránshátterű embereknek, mint az európaiaknak – derül ki az Európai Bizottság akciótervéből. A november 24-én bemutatott dokumentum szerint:

„A migráns vállalkozók – beleértve a társadalmi vállalkozókat is – több támogatást kapjanak azáltal, hogy könnyebben hozzáférnek a finanszírozáshoz, a képzéshez és a tanácsadáshoz.”

A brüsszeli bürokraták – nem törődve azzal, hogy egyes, főleg déli tagállamokban az ifjúsági munkanélküliség 30 és 44 százalék között van – gyorsítópályán szereznének munkahelyet a migránsoknak. Annak érdekében, hogy a bevándorlók

„támogatást kapjanak képességeik teljes körű kiaknázásához”,

a bizottság együtt fog működni a szociális és gazdasági partnerekkel, valamint a munkáltatókkal. Az EUROSTAT októberi adatai szerinti több mint tizenhatmillió európai munkanélküli kerülhet még nehezebb helyzetbe, ha a dokumentum alapján megvalósul a bevándorlók pozitív diszkriminációja, elismerik akkreditáció nélküli, sokszor bemondáson alapuló végzettségüket, illetve a munkaadók uniós támogatást kapnak a foglalkoztatásukhoz.

Katonakorú, fiatal migráns férfiak ezrei lepték el 2015-ben a Keleti pályaudvar környékét
Fotó: Kurucz Árpád

Célzott támogatás

A migrációs akcióterv célzott anyagi támogatást is javasol, figyelembe véve

„az olyan egyedi jellemzőket, mint például a nemi hovatartozás, szexuális orientáció vagy a vallási háttér, amelyek sajátos kihívásokat jelenthetnek a migránsháttérrel rendelkezők számára”.

Aki azt hiszi, hogy anyagi támogatást csak már az Európai Unióban élő 34 millió bevándorló kaphat, az téved. A bizottság terve szerint az európai társadalmak elöregedése és a gazdasági verseny miatt további több tízmillió bevándorló befogadására van szükség, ezért

„az integráció már az EU-ba való megérkezés előtt megkezdődhet”.

A bizottság jelenlegi cselekvési terve egyik előképeként a migránskártya-program is már meghívó volt az illegális bevándorlóknak. Az illegálisan az európai kontinensre érkező bevándorlók célzott pénzelése évek óta tart. A brüsszeli testület által az uniós adófizetők pénzéből finanszírozott migránskártya-program lényege, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni nemzetközi szabályokra fittyet hányva a bevándorlók név nélküli, pénzzel feltöltött bankkártyákat kapnak a kontinens határain lévő táborokban. A bizottság korábban azt állította, hogy „az uniós segély nem ösztönzi a migrációt”. A gyakorlat azonban mást mutat, mivel ha egy bevándorló nem valós üldöztetés miatt, hanem megélhetési okokból jön Európába, ráadásul úgy, hogy közben számos biztonságos országon áthaladt, akkor számára egy ilyen bankkártya igenis ösztönzőleg hat.

Lakás és szavazati jog

Mint azt a Magyar Nemzet már korábban megírta: a migránsok integrálását és a további bevándoroltatást szorgalmazó cselekvési tervet bemutató november 24-i sajtótájékoztatón a téma felelősei, Margaritísz Szkínász az európai életforma előmozdításáért, illetve Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztosok bejelentették, hogy a terv megvalósításához a következő hétéves uniós költségvetés kereteit használnák fel. A dokumentum kiemelt pontja, hogy Brüsszel nem szállásokon vagy befogadóközpontokban szállásolná el a migránsokat, hanem önálló otthont adna nekik a tagállamok segítségével. Emellett az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy több migráns és migránshátterű uniós polgár vegyen részt konzultációs és döntéshozatali folyamatokban helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. Ez a programpont egyértelműen a baloldali és liberális pártoknak kedvez, mivel ezen formációk szavazóinak egyre nagyobb hányadát teszik ki azok, akik nem az EU területéről származnak. Johansson a betelepítési tervként is értékelhető dokumentum kapcsán megfogalmazott kételyekre és kritikákra a sajtótájékoztatón úgy reagált: az integrációs problémák nem a migránsok vallására vezethetők vissza. Szkínász a terrorizmus jelentette veszélyre pedig csak annyit mondott: „Itt az ideje, hogy ne drámázzák túl a migráció ügyét Európában.”

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker találkozója Soros Györggyel 2017. április 27-én – REUTERS/Olivier Hoslet/Pool – RC12443DAEC0

Soros terve

A bizottsági integrációs cselekvési terv is összhangban van Soros György szándékaival. Soros szeretné elérni, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon az illegális bevándorlók gyorsabb integrációja érdekében. Soros György „A nyílt társadalom” című könyvében arról írt, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”. Soros 2015 óta arról is nyíltan beszélt, hogy a migráció jót tesz Európának. Felszólította a civil szervezeteket és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. A milliárdos spekuláns leszögezte, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében. Egyes európai országokban és multinacionális cégeknél már ma is önként eltávolítják az európai, keresztény szimbólumokat, hogy azok „ne sértsék a bevándorlók érzékenységét”.