KGBéla idegen kémszervezet beszervezett informátora volt?

A Fővárosi Ítélőtáblához továbbított fellebbezésében leszögezte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, hogy a – KGBélaként közismertté vált – ex-jobbikos EP-képviselő Kovács Béla idegen hatalom kémszervezete beszervezett informátoraként hírszerző tevékenységet folytatott. Ezért a főügyészség a volt európai parlamenti képviselő további bűnösségének megállapítását és fegyházbüntetés kiszabását indítványozza.

Mint azt a Magyar Nemzet megírta, Kovács Béla Oroszországban tartózkodhat, így a másodfokú ítéletre távollétében kerülhet majd sor vélhetően még a nyári bírósági ítélkezési szünet előtt.

Emlékezetes, a Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt vádat az akkor még a Jobbik európai parlamenti képviselője ellen, az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette és jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint több rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt, míg három társával szemben nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, illetve hamis magánokirat felhasználásának vétségei miatt.

Kovács Béla a kémkedés, illetve költségvetési csalás miatti vádemelés hírére kilépett pártjából, mondván: nem akarja terhelni azt az ügyével.

Kovács Béla a Budapest Környéki Törvényszéken 2020. szeptember 23-án az utolsó szó jogán is tagadta, hogy kém volna
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

A Budapest Környéki Törvényszék 2020. szeptember 24-én kihirdetett elsőfokú ítéletével bűnösnek mondta ki Kovács Bélát társtettesként folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettében és kétrendbeli hamis magánokirat felhasználása vétségében, amelyért őt halmazati büntetésül

egy év és hat hónap börtön fokozatú, végrehajtásában hároméves próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és összesen 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ellenben az eljáró törvényszék a volt európai parlamenti képviselőt az ellene kémkedés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

A másodrendű vádlottat társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette, míg a harmad-, és negyedrendű vádlottakat társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt mondta ki bűnösnek a bíróság és őket intézkedésként három-három év próbára bocsátotta.

Az elsőfokú ítélet indoklásában elhangzott egyebek mellett, hogy bizonyított, miszerint Kovács Bélát az Orosz Föderáció budapesti nagykövetségén diplomataként dolgozott katonai hírszerző tiszt beszervezte, kiképezte, ám beszélgetéseik során Kovács nem árult el olyan információt, ami alátámaszthatta volna a kémkedés vádját.

Az elsőfokú ítélet ellen a nyomozó főügyészség Kovács Béla terhére részfelmentése és a büntetőeljárás részbeni megszüntetése miatt, további bűnössége megállapítása és súlyosításul fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásáért, míg három társa terhére, téves tényállás és elkövetői minőség megállapítása miatt, valamint súlyosításul végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés és pénzbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Az ítélet ellen a vádlottak védői, továbbá a másodrendű vádlott felmentés céljából éltek fellebbezési jogukkal. Kovács és védői tagadják, hogy beszervezték volna és kém lenne.

A vádlottak terhére megállapított ítéleti tényállás lényege szerint 2012–2013. év során az elsőrendű vádlott három vádlott társát úgy alkalmazta gyakornokként, hogy azok tényleges munkát a részére nem végeztek, ennek ellenére dokumentált tevékenységüket az elsőrendű vádlott leigazolta és így részükre szerződéses díjat folyósított a költségvetéséből az Európai Parlament.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblához továbbított indítványában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, indítványozta, hogy az elsőfokú bíróság által az ítéletbe foglalt tények alapján, a tényállás pontosítása útján a másodfokú bíróság

állapítsa meg, hogy az elsőrendű vádlott idegen hatalom kémszervezete beszervezett informátoraként hírszerző tevékenységet folytatott az Európai Unió intézményei ellen, ezért bűnösségét kémkedés bűntettében és magánokirat felhasználásának vétségében is állapítsa meg és ítélje halmazati büntetésül fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is.

Vádlott társai esetében a jogi minősítések pontosítása mellett a másodfokú ügyészség indítványozza intézkedés helyett előzetes mentesítés nélkül, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, valamint pénzbüntetés kiszabását a

fellebbviteli eljárásban.

Egyelőre jár majd nyugdíj az EP-től

Az ügy bírósági szakaszában, 2019 májusában kiderült, hogy bár a Jobbik vezetése többször kiállt Kovács Béla mellett, nem került fel a párt EP-listájára. A Magyar Nemzet kérdésére akkor a politikus elmondta: bár hamarosan lejár a mandátuma, utána még a hathavi felmondási időre megilleti az összes járandóság, valamint a nyugdíjkorhatár elérésekor nyugdíjra is számíthat az EP-től. Ez utóbbi egyébként akkor válhat kétségessé, ha jogerősen elmarasztalják kémkedési miatt.