Beperelték a Mazsihiszt a zsidó egyházak

Igazságtalan és a hitközségek szerint jogszerűtlen a Mazsihisz örökjáradék-monopóliuma, mely szerint mintegy nyolcvan százalékos részesedést tudhat magáénak, miközben a maradék húsz százalék a két másik, Magyarországon bejegyzett zsidó egyház, az EMIH és a MAOIH között oszlik el. Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke pert indított a Mazsihisz ellen, mert szerinte ez az aránytalanság jelentősen bénítja a szervezet működését. A bírósági keresethez Köves Slomó rabbi is csatlakozott.

Budapest, 2020. január 17. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõ rabbija beszédet mond a budapesti gettó felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az egykori gettó emlékfalánál a VII. kerületi Dohány utcában 2020. január 17-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

– Az ortodox hitközség megkeresését követően az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is csatlakozott a jeruzsálemi vallási bíróságon benyújtott keresethez, amely intézmény a zsidó vallási közösségnek az igazságszolgáltatás elsődleges fóruma – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Köves Slomó rabbi, a hitközség elnöke annak kapcsán, hogy a Mazsihisz közleményben megírta:

bírósági keresetet nyújtott be ellenük a Deutsch Róbert vezette Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH).

Köves Slomó rabbi ismertette: az 1998-ban bevezetett örökjáradék nemcsak a kommunista államhatalom által elkobzott és vissza nem szolgáltatott ingatlanvagyon kárpótlását jelenti, hanem az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységéhez szükséges tárgyi, anyagi feltételek biztosítására is szolgál. – Tekintettel arra, hogy a zsidó hitélettel kapcsolatos szolgáltatásokat – amelybe a zsinagógák működtetése, a közösségi szolgáltatások, az oktatás és a kóser intézmények fenntartása is beletartozik – csak kisebb részben biztosítja a Mazsihisz, így nyolcvan százalékos részesedésük a járadékban igazságtalan és megítélésünk szerint jogszerűtlen is – közölte Köves Slomó.

Deutsch Róbert a Magyar Nemzetnek elmondta, a zsidó egyházak hitéletének, közösségi életének az újraépítését és fenntartását szolgáló járadék jelenleg mintegy 1,8 milliárd forint évente, amelynek a belső elosztása régóta vitatott. Az ortodox izraelita hitközség vezetője rámutatott arra, hogy a három, Magyarországon bejegyzett zsidó egyház – a MAOIH, az EMIH és a Mazsihisz – közül

utóbbi aránytalanul nagy összegben részesül a másik két hitközséghez képest.

– Az elmúlt huszonhárom évben folyósított járadékok összvolumene 30,6 milliárd forint, amelyből a Mazsihisz 26,8 milliárd forintot kapott annak ellenére, hogy a számba vett, vissza nem szolgáltatott ingatlanok közel ötven százaléka az ortodox hitközséghez tartozott.

Az aránytalan elosztás következtében jelentkező forráshiány hosszú ideje bénítja a MAOIH hitéleti és oktatási tevékenységét, ezért utolsó, március elején küldött levelünkben felszólítottuk a Mazsihiszt az ortodox hitközség kárára jogosulatlanul megszerzett tizenkét milliárd forint járadék összeg megtérítésére, és a járadék jövőbeni arányos elosztására

– ismertette Deutsch Róbert, aki hozzátette: megkeresésükre nem érkezett érdemi válasz a Mazsihisz részéről, így jogi úton kívánják megoldani az ügyet. – Zsidó vallási közösségek lévén magától értetődik, hogy az Izraeli Rabbinátus vallási bíróságához fordultunk igazságszolgáltatásért – reagált kérdésünkre a MAOIH vezetője, majd leszögezte:

a keresetet természetesen nem a holokauszt emléknapon, hanem hetekkel korábban adták be, ezzel megcáfolva a Mazsihisz közleményét,

amelyben azt állították, a keresetet a holokauszt magyarországi áldozatainak az emléknapján adta át a felperes, „kegyetlensértőnek” nevezve a két zsidó hitközség eljárását.