Az Európai Bíróság elutasítja Magyarország azon keresetét, amelyet az Európai Unió alapértékei e tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárást megindító parlamenti állásfoglalással szemben terjesztett elő – állapította meg az Európai Unió bírósága a csütörtöki ítéletében. A luxembourgi székhelyű testület ezáltal
helyben hagyta azt, ahogy az Európai Parlament 2018 őszén megszavazta a Sargentini-jelentést, egyúttal aktiválva hazánkkal szemben a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást.
Az uniós bíróság szerint „a parlamenti képviselők tartózkodását nem kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatoknak az EUMSZ 354. cikkben előírt kétharmados többségét elérték-e”. Mint írják,
a leadott szavazatok számlálásából való kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével,
tekintettel többek között arra, hogy a szavazáskor tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el, mivel előzetesen
tájékoztatásban részesültek arról, hogy a leadott szavazatok számlálásakor a tartózkodásokat nem veszik figyelembe.
Emlékezetes, Budapest 2018 őszén fordult az EU bírói fórumához, miután a magyar kormány szerint a magyar jogállamisággal szemben kritikus Sargentini-jelentés megszavazásakor az Európai Parlament nem tartotta be saját eljárásrendi szabályait. Amennyiben az EP a tartózkodó szavazatokat is leadott voksnak számítja, a jelentés nem kapott volna kétharmados többséget, s az uniós parlament nem aktiválhatta volna a hetes cikkelyt. A határozatot ugyanis 448 támogató és 197 ellenző szavazattal, 48 tartózkodó képviselő mellett fogadták el 2018. szeptember 12-én.
Az EP a Sargentini-jelentésről szóló vitájában Orbán Viktor miniszterelnök képviselte a hazai álláspontot.
A Magyarországgal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárás az elindítása óta nem vezetett eredményre, a folyamat jelenleg is tart a tagállamokat tömörítő uniós tanácsban.
A következő magyar témájú meghallgatást június végén, a portugál EU-elnökség égisze alatt tartják.
A korábbi, német EU-elnökség idején Angela Merkel német kancellár ígéretet tett rá, hogy „nem hagyja majd a levegőben lógni” a magyar eljárást, ám részben a pandémia miatti korlátozások ellehetetlenítették ezt.
Egyébként a Sargentini-jelentés tartalmát, annak jogi-szakmai jellegét máig megkérdőjelezik uniós berkekben. Ahogy arról korábban lapunk is írt, Manfred Weber, a néppárti frakcióvezető egy zárt ajtók mögötti ülésen tavaly év végén azt találta mondani:
a magyar jogállamiságot elítélő dokumentum érvei nem állnák meg a helyüket egy bírói fórum előtt.
