Amikor politikai célokra használták a szolgálatokat

Gyurcsány Ferenc az elmúlt napokban aktívan posztolt a közösségi médiában a Pegasus-ügy kapcsán, ám a szélesebb közvélemény talán már elfelejtette, hogy ő és kormánya volt az, amely a titkosszolgálatok segítségével újságírókat fenyegettetett meg és egy ismert alvilági figura szolgálatait kérte. Sőt az ellenzék akkori vezetőiről, Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról külön mappát vezetett a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori feje, Laborc Sándor. A titkosított ügyre rálátó sajtóforrások szerint ezek a mappák lehallgatási anyagokat és kapcsolati hálót tartalmaztak.

Laborc Sándor és Portik Tamás

Az elmúlt napokban több parlamenti képviselő is kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez a Pegasus-üggyel kapcsolatban. A tárcavezető leszögezte, hogy

2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.

– A lefolytatott ellenőrzések eredményei alátámasztják állításom – közölte. Pintér Sándor szavainak lehetséges egy olyan értelmezése is, amely szerint az említett dátum előtt viszont történhetett ilyen eset, vagyis előfordulhatott illegális megfigyelés.

Célkeresztben a Magyar Nemzet

„Ha igaz, hogy a kormány vég nélkül lehallgatott újságírókat, üzletembereket, független értelmiségieket, politikusokat, akkor ugye ezek hazaáruló bűnözők” – írta ki Facebook-oldalára a napokban Gyurcsány Ferenc. A volt kormányfő szavai különösen azért visszatetszők, mert az általa vezetett kabinetnek több ilyen ügye is volt.

„A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) munkatársai jelentek meg lapunk újságírójánál azt követően, hogy kollégájával Lesencefalun, Szilvásy György kancelláriaminiszter nagyszabású építkezésén járt.

Demeter Ervin (Fidesz) szerint a diktatúrákra jellemző, hogy a miniszter személyes ügyeinek takargatására használja a titkosszolgálatokat. Az NBH lényegében azt állítja, bűnmegelőzési szándékból keresték meg kollégánkat” – olvashatta a közvélemény a Magyar Nemzetben 2007 márciusában, a Művelet: újságírókat zaklat az NBH című cikkünkben.

Akkor Szilvásyék verziója az volt, hogy a nemzetbiztonsági védelem alatt álló miniszter nem tudott a Magyar Nemzet munkatársának várható látogatásáról, és később jelezte az adatgyűjtés tényét az NBH-nak. Továbbá arról is beszélt az elhárításnak, hogy a helyben lakók elmondása szerint a látogatók érdeklődtek aziránt is, milyen időközökben, kiknek a társaságában jelenik meg a községben, kikkel érintkezik.

Az eset folyományaként az NBH szakemberei felkeresték akkori kollégánkat otthonában, és arról kérdezgették, hogy mit keresett a Veszprém megyei faluban. „Amikor kollégánk egyértelművé tette, hogy a Magyar Nemzet munkatársaként járt a településen, és a továbbiakban semmilyen információ­val nem kíván szolgálni, a két férfi arról érdeklődött, hogy mennyire biztos az állása a Magyar Nemzetnél” – írtuk akkoriban az eset kapcsán. Ha ma egy ilyen eset történne, miután például egy baloldali újságíró drónnal berepül egy képviselő háza fölé, abból bizonyára nemzetközi botrány kerekedne.

Konspiráció maffiózókkal

2008 júniusában kétszer is találkozott Laborc Sándor, az akkori NBH (az elhárítás, jogutódja jelenleg az Alkotmányvédelmi Hivatal) vezetője az azóta több, az 1990-es években elkövetett leszámolás miatt is elítélt Portik Tamással.

Az olajügyekben érintett bűnöző által kezdeményezett találkozók célja az MSZP hatalmának megtartása, a 2010-es választások befolyásolása volt – amit teljesen nyíltan vitattak meg a felek a találkozón. „Nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat [Gyurcsányt – a szerk.] vagy magában legalább az MSZP-t” – hangzott el Portik szájából a találkozón, amelynek leirata később nyilvánosságra került.

Portik elmondta: „Ugye, a referenciámhoz kapcsolódik az, hogy nem is volt belőle nekik soha semmi problémájuk, hogy bizonyos embereknek én vittem személyesen a pénzt. MSZP-seknek, és ezt sose tudta meg senki.” Portik kijelentette: „Én jól elvagyok a baloldalon továbbra is, és mindent el fogok követni, már jogi kereteken belül, hogy ez 2010-ben is így maradjon.” Az olajos bűncselekményekből évekkel azelőtt hatalmas vagyont szerző férfi ezután felsorolja Laborcnak, hogy az internetes oldalaival is tud segíteni, az érdekeltségébe tartozó oldalakat a baloldal szolgálatába állítja.

Laborc Sándor és Portik Tamás

A második találkozón szóba került: „Mi az, ami még szerintem önt érdekli? Média, önkormányzat, bíró, ügyvéd, ügyész?” – kérdezte Portik. Laborc válasza pedig az volt: „Ez így.” Az elhárítás vezetője felvetette: „Azt kellene kialakítani, hogy mi az a felület, ahol a mi információinkat ki tudná egészíteni.

Tehát bennünket alapvetően az érdekel, az a felület, ahol a politikusok, bírók, ügyészek valamilyen módon befolyásolva vannak.” „Esetleg rendőrök” – tette hozzá Portik.

Laborc társa a beszélgetés során, vélhetően egy MSZP-közeli vállalkozó, hozzátette, hogy „bármi…”

Portik a beszélgetések egy pontján hálálkodni kezdett Laborcnak: „Köszönöm, hogy fölemelt, megtisztelőnek tartom.” Korábban még azt is megjegyezte: „Én mindenben, amit önök mondanak, én bármit százötven százalékig elhatároztam, régóta ez a lelkemben, meg a szívem. […] Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg” – mondta az azóta több gyilkosságért elítélt Portik. Az alvilág egyik meghatározó vezetője és az elhárítás főigazgatója lényegé­ben abban állapodott meg, hogy az egykori olajbűnöző információkat gyűjt és kreál fideszes politikusokról. A sikeres, zavartalan munkavégzés érdekében Laborc Sándor még egy biztonságos telefont is intézett Portik Tamásnak. A kedélyes találkozó ténye különösen annak fényében gyomorforgató, hogy ekkor már napvilágot láttak Riskó Judit blogbejegyzései. Az asszony Portik anyósa volt, aki kétségbeesésében a nyilvánossághoz fordult, miután lányát és unokáit éveken keresztül terrorban tartotta az olajbűnöző, és a hatóságok lényegében széttárták a kezüket, érzékeltetve, hogy Portik érinthetetlen.

„Ovi” és „Bajusz”

Laborc Sándort később – már a Bajnai-kormány idején – Balajti László váltotta az NBH élén, aki távol tartotta a hivatalt a politikától. Ám elődje ténykedésével kapcsolatban kénytelen volt feljelentést tenni hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt. Demeter Ervin akkori fideszes honatya, az első Orbán-kormány titokminisztere úgy fogalmazott az ügy kapcsán: a 2010-es kormányváltás után derült fény arra, hogy van olyan műveleti dosszié, amiben a Fidesz elnöksége és a pártelnök közötti, 2006-os telefonbeszélgetés tartalmát rögzítették. Emellett az is kiderült, hogy egy fideszes vezetőt rendszeresen lehallgattak. A volt főigazgatónak „Ovi” és „Bajusz” néven volt egy telefonbeszélgetéseket és kapcsolatokat elemző dosszié­ja, amelyből egyes szakértők arra következtettek, hogy ezek a mappák Orbán Viktor és Kövér László lehallgatott beszélgetéseit tartalmazták.

Laborc Sándor – aki nyilván számos szenzitív, államtitkot képező információ ismerője – napjainkban a Demokratikus Koalíció tanácsadójaként tevékenykedik.

Demeter Ervin arról is beszélt ezen ügyek kapcsán, hogy nem véletlen félrelépés Laborc Sándor szövetkezése Portik Tamással, ugyanis a Gyurcsány-kormány időszaka alatt üzemszerűen használták politikai és alvilági célokra a titkosszolgálatokat. „Ez egy hétköznapi gyakorlat volt […], üzemszerűen így működött a Laborc-féle titkosszolgálat” – tette hozzá.