Csak akkor nyerhetünk, ha a Kárpát-medencében senki nem lesz vesztes

Mi, magyarok az elmúlt száz esztendőben megtanultuk, hogy csak akkor nyerhetünk igazán, ha Közép-Európában és a Kárpát-medencében senki nem lesz vesztes – mondta Kövér László hétfőn a felvidéki Somorján a kitelepített magyarok emlékművének átadásán.

Somorja, 2021. augusztus 2. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a felvidéki Somorján a kitelepített magyarok emlékművének átadásán 2021. augusztus 2-án. Az emlékmű Lipcsey György szobrászművész alkotása. MTI/Krizsán Csaba Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Az Országgyűlés elnöke kijelentette, Közép-Európa nemzetei a nagyhatalmak jóindulatára hagyatkozva, egymásra tekintet nélkül, különösen pedig egymást riválisnak tekintve nem tudják érvényesíteni nemzeti érdekeiket.

Nem hisszük, hogy a nagyhatalmakat is puszta eszközökké lefokozni szándékozó globális háttérhatalmak nyomásának ellent állva nemzetként meg tudnak maradni, meg tudják őrizni szabadságukat, kultúrájukat és szuverén államaikat

– jelentette ki a politikus.

Kövér László rámutatott, csak az együttműködő közép-európai nemzeti államok védhetik ki a társadalmaik lelki és morális felbomlasztására irányuló globalista támadásokat, hogy polgáraik megőrizhessék nemi, családi, vallási és nemzeti önazonosságukat, és ezáltal a nemzeti államok megőrizzék létjogosultságukat a jövőben is.

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy Alaptörvényben a magyarországi szlovákokat államalkotó tényezőnek ismerték el, biztosították számukra a kulturális autonómia intézményrendszerét és a működtetésére szolgáló pénzügyi forrásokat az Országgyűlés a 2010. évi nagyságrend hatszorosára növelte.

A magyar állam elítéli a kollektív bűnösség bármilyen elvét. Megkövette zsidó honfitársainkat, országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését magyarországi szülőföldjükről, és nemzeti emléknappá nyilvánította a felvidéki magyarság kitelepítésének kezdőnapját

– jelentette ki Kövér László.

Magyarország a Visegrádi Négyek regionális együttműködési keretein belül – és ezen kívül is – olyan bizalomerősítő politikára törekszik térségbeli partnereivel, amely lehetővé teszi a legnehezebb nyitott kérdések kölcsönösen elfogadható lezárását is az államközi kapcsolatokban – mondta a politikus.

Hozzátette, ennek is köszönhetően Magyarország és Szerbia közel jutott ahhoz, hogy ne csak a politikai nyilatkozatokban, hanem a lelkekben is le tudja zárni az egymás közötti konfliktusokkal terhelt, XX. századi múltat.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a felvidéki Somorján a kitelepített magyarok emlékművének átadásán 2021. augusztus 2-án. Az emlékmű Lipcsey György szobrászművész alkotása.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

„Mindezek alapján okkal bizakodhatunk, hogy ez a politika további követőkre és támogatókra talál; s van erkölcsi alapunk arra is, hogy szelíd, de állhatatos türelemmel várjuk a bocsánatkérés és elégtételadás gesztusát a magyarok ellen a múltban elkövetett bűnökért, az utánunk következő nemzedékek békéje érdekében” – e szavakkal zárta beszédét Kövér László.

A Somorjáról Kitelepített Magyarok Emlékműve több kőből készült, útra összekészített koffert ábrázol, alkotója Lipcsey György szobrászművész. Az alkotás elkészítésére 2017-ben indított gyűjtést a Via Nova Somorja Ifjúsági Csoport (a Magyar Közösség Pártja ifjúsági szervezete), a Csemadok Somorja, a Somorja Hangja, a Magyar Polgári Kör és a Vest Music & Culture.

Horváth László helytörténész visszaemlékezése szerint Somorjáról a korabeli iratok szerint 813 lakost hurcoltak el csehországi kényszermunkára. A Csehországba telepítettek többsége hazatért, tíz százalékuk viszont ott maradt, az ő leszármazottaik máig az országban élnek.

A magyarországi lakosságcserére kijelölt személyek listáján csaknem nyolcszáz somorjai neve szerepelt, de ezeknek csak egy részét tudták kitelepíteni. A legtöbbjüket Szigetbecsére, Rajkára, Dunabogdányra és Mosonmagyaróvárra telepítették, távolabbi településekre is kerültek somorjaiak, többek között Kecskemétre vagy Pécsre.

Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia szétdarabolását, a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva.

A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – megőrizte jogrendjében.

Az eseményről készült videós tudósítást ide kattintva tekintheti meg.