Még 1908-ban nyitotta meg kapuit a Rendőrmúzeum, akkori nevén Bűnügyi Múzeum a fővárosi rendőr-főkapitányság Ferenc József téri frontján, mint zártkörű intézmény. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény az 1940-es évekre már közel tízezer tárgyat számlált. A törzsanyag a II. világháború során szinte teljesen megsemmisült. Az intézmény az 1950–60-as években történő újraszervezést követően 1967-ben kapta meg működési engedélyét mint országos gyűjtőkörű múzeum, majd 1999. április 26-án új névvel, megújult tartalommal nyílt meg a VIII. kerületben a Keleti pályaudvar szomszédságában a Mosonyi utca 5. szám alatt. Ettől az időponttól a múzeum teljes kiállítási anyaga nyilvánossá vált, azaz bárki által megtekinthető.
A mostani fejlesztés segítségével nemcsak a kiállítótér installációs elemei kaptak új köntöst, hanem a kiállítás a tartalmában is jelentősen átalakult. Az informatívabb tablók, interaktív eszközök, idegen nyelvű feliratok és pihenőhelyek látogatóbarát helyszínt varázsoltak a kriminalisztikai kiállításnak helyet adó terembe.
A Készenléti Rendőrség fenntartásában lévő múzeum kibővített tartalommal, új enteriőrök kialakításával, valamint interaktív elemek beépítésével áll a látogatók rendelkezésére. Az első időszaki tárlat a 2021-ben, alapításának 140. évfordulóját ünneplő Budapesti Rendőr-főkapitányság történetének állít emléket szöveges tablók, fotók és karjelvények bemutatásával.
Dulai Pétert, a múzeum bűnügyi referensét, az új tárlat egyik felkavaró részének, az életellenes bűncselekményeket bemutató szekció kialakítóját kérdeztük, miért követ el valaki emberölést?
– A kérdés inkább költői, mert erre sokszor lehetetlen válaszolni. A megújult tárlat életellenes bűncselekményeket bemutató, így természetéből fakadóan igen megdöbbentő részében sem elsősorban erre, hanem a „mit” és „hogyan” kérdésekre kapunk választ, de a martfűi sorozatgyilkos vagy a saját hozzátartozóit megmérgező fiatalasszony bűntényeiről olvasva, a kiállított eredeti bűnjeleket végignézve ez motoszkál a fejünkben
– mondta el Dulai Péter.
Továbbá bemutatják az igazságügyi szakértők munkáját is, amely elengedhetetlen egy-egy bűnügy megoldása és az elkövető elfogása érdekében.
A Rendőrmúzeum egyfajta védjegyének számító Kántor, a híres nyomozókutya és az őt a nagy sikerű filmben „alakító” Tuskó is új környezetben várja az érdeklődőket.
Ugyancsak kuriózum, egyfajta kriminalisztikai szenzáció a híres-hírhedt betyár testvérpár, Rózsa Sándor és Rózsa András koponyatetője, amit szintén új, részletes magyarázó szöveggel kiegészítve lehet megtekinteni.
További részleteket a Rendőrmúzeum honlapján lehet megtudni a kiállításról.
Borítókép: Rendőrmúzeum
