Ma délelőtt hozzák nyilvánosságra a főtanácsnoki indítványt a jogállamisági rendelet ügyében Luxembourgban: az Európai Unió Bírósága tehát eurómilliárdokról, a jogállamiság és az uniós források kapcsolatáról mond előzetesen véleményt.
Emlékezetes, hogy a kondicionalitás-rendeletet Magyarország és Lengyelország idén tavasszal támadta meg az uniós bíróságon, mondván: az önmagában összeegyeztethetetlen az uniós joggal, megkerüli az EU alapszerződéseit, ráadásul a jogbiztonság elve ellen is vét.
A balliberális többségű Európai Parlament (EP) nyomására az uniós bírói fórum gyorsítottan tárgyalja a magyar és lengyel keresetet, Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok véleményének mai ismertetését követően a jogállamisági perben már jövő év elején ítélet várható. (A főtanácsnok véleménye az esetek döntő többségében irányadó az ítéletre nézve – a szerk.)
A magyar kormány részéről számos alkalommal bírálták a sietséget, s hogy ekkora horderejű ügyben engedtek az uniós parlamenti nyomásnak. Varga Judit igazságügyi miniszter lapunknak adott, októberi interjújában úgy szemléltette a helyzetet:
A Sargentini-szavazás következtében felmerülő egyszerű eljárásjogi kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni a luxembourgi testület, most azonban, amikor az Európai Unió történetének egyik legfontosabb és legbonyolultabb jogi kérdésére kell választ találni, mindössze pár hónap döntési idő is elég.
A tárcavezetőt akkor annak margóján kérdeztük, hogy épp a magyar és lengyel kereset tárgyalása zajlott Luxembourgban. Zömében balliberális vezetésű országok – a Benelux államok, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Németország, Spanyolország és Svédország – az uniós intézmények oldalán, Budapesttel és Varsóval szemben érveltek a jogvitában. A per kimenetelével kapcsolatos várakozásairól Varga Judit azt mondta: „Csak bízni tudok abban, hogy egy valóban szakmai, a tényleges jogászi szellemiségben zajló vitára kerül sor Luxembourgban. Naivitás volna persze azt gondolni, hogy nem helyeznek majd erős nyomást a bírákra Brüsszelből, különösen azok után, hogy sikerült az egész eljárást felgyorsítani”.
Emlékezetes, hogy a jogállamisági rendelet január 1-jén azt követően lépett hatályba, hogy a tagországok állam- és kormányfői múlt decemberi csúcstalálkozójukon lehetőséget teremtettek rá, hogy a rendelet megtámadható legyen az uniós bíróságon, s azt is kikötötték, hogy az Európai Bizottság az ítéletig nem kezdeményezhet intézkedéseket a jogszabály alapján.
Az Európai Parlament azóta viszont több kísérletet is tett az országvezetők akaratának felülírására. Az EP október végén odáig ment, hogy jogi eljárást kezdeményezett az Ursula von der Leyen vezette testülettel szemben.
A képviselők szerint a bizottság ugyanis elmulasztja a szerződéses kötelezettségeinek teljesítését, amikor nem alkalmazza a rendeletet, s nem von meg uniós forrásokat a szerintük a jogállamisággal szemben vétő tagállamokkal szemben. A bizottság azóta informális lépést tett, hogy „bizonyítson” az EP-nek: pár hete Magyarország és Lengyelország is levelet kapott a bizottság a kondicionalitás-rendelet égisze alatti aggályairól. Utóbbi nem jelenti a jogállamisági mechanizmus hivatalos indulását.
Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter uniós tanácsülésre érkezik (Fotó: Virginia Mayo)
