Gyengülne a szociális védőháló

Márki-Zay Péter, a balliberális oldal miniszterelnök-jelöltje úgy támadja a minimálbér intézményét, hogy annak megszüntetése a szociális hálót is gyengítené. Ráadásul a legkisebb bér az elmúlt években jelentősen nőtt, ezzel pedig több juttatás is érezhetően emelkedett.

20211010 Budapest Kormányváltó nagygyűlés fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet képen: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke, miniszterelnök-jelölt Fotó: Kurucz Árpád

A minimálbér mindössze 71 500 forint volt 2009-ben. Jövőre ez az összeg eléri a kétszázezer forintot úgy, hogy a vállalkozásokat ebben jelentős adócsökkentéssel segíti az állam. A növekmény ez idő alatt közel háromszoros értéket mutat. A szakmunkások legkisebb bére, a garantált bérminimum 2009-ben 87 ezer forint volt. Ez jövőre annak a háromszorosa, 260 ezer forint lesz. A minimálbér magasabb lesz, mint a Gyurcsány–Bajnai-korszakban az átlagbér volt. 

Beszédes, hogy 2002 és 2010 között két százalékkal csökkent a minimálbér reálértéke Magyarországon, miközben a többi visegrádi országban harmincszázalékos volt a növekedés. Az ország akkori lemaradása a régiós versenytársaktól ezen a téren is látványos volt. 

A minimálbér intézménye azért is fontos, mert számos más juttatásra is hatással van. Ezért fontos ezt az összeget évről évre emelni, míg a megszüntetése, ami Márki-Zay Pétertől, a balliberális oldal miniszterelnök-jelöltjétől – saját bevallása szerint – nem állna távol, egyenesen roncsolná a szociális védőhálót. 

Kimutatható, hogy a legkisebb keresetek emelése a többi bért is felfelé hajtja. Így például a közfoglalkoztatásért járó összeg is jelentősen emelkedik 2022-ben. 

Emellett érdemes áttekinteni, hogy a minimálbér mire van még hatással. Jövőre a gyermekgondozási díj (gyed) maximális összege eléri a bruttó 280 ezer forintot. (A gyed idei maximális összege 234 ezer forint.) Tíz év alatt kétszeres az emelkedés. Az úgynevezett hallgatói gyed az alapképzés esetén 2022-ben bruttó 140 ezer forintra nő. A gyermekek otthongondozási díja (gyod) is bővíti a sort, ennek összege jövőre nettó 180 ezer forint lesz, míg 2019-ben nettó kilencvenezer forint volt. Sokatmondó tény, hogy a 18 éven aluliak ápolási díja mindössze 28 500 forint volt 2010-ben. 

A minimálbér emelése növeli a nagyszülői gyedet és a táppénz napi összegét is. Sőt az álláskeresési járadék elérhető maximális összege is emelkedik, bruttó 167 ezerről kétszázezer forintra. 

Ráadásként érdemes emlékezni arra is, hogy a kormány 2019-től bővített járulékkedvezmény-rendszerrel ösztönzi a piaci cégeket megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására. 

Jelenleg mintegy 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik. Ők a minimálbér öt százalékának megfelelő mértékű adókedvezményre jogosultak. Ez jövőre havi tízezer forint lesz. 

Az Orbán-kormány jelentős eredményeket ért el a szegénység visszaszorításában, a kiszolgáltatott körülmények között élő emberek élethelyzetének javításában. Érdekes, hogy a magát baloldalinak mondó pártok olyan miniszterelnök-jelölttel futnak neki a 2022-es választásoknak, aki kőkemény liberális gazdaságpolitikai elképzelésekkel készül kormányzásra. Erre mondta lapunknak a minap Boros Imre közgazdász, hogy Márki-Zay Péter úgy viselkedik, mint akit „beprogramoztak” a globalista erők.

Borítókép: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke, miniszterelnök-jelölt (Kurucz Árpád (KA)/Magyar Nemzet)