Gansperger Gyula mellett a fővárosi „cápák” egyéb csatornákon is gőzerővel dolgoztak annak érdekében, hogy a Városháza épületén minél hamarabb túladhassanak. A birtokunkba került dokumentumok, köztük számos e-mail, Viber-üzenet ugyanis arról tanúskodik, hogy a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója, Barts Balázs mellett a mindenféle hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő Berki Zsolt több, Magyarországon ismert üzleti kör felé is lépéseket tett a Városháza-projekttel és számos más budapesti ingatlannal összefüggésben.
Berki – a levelek tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható, vagyis könnyen kikövetkeztethető, hogy kik lehettek még az értékesítés potenciális célpontjai.
Sőt olyanra is akadt példa, hogy a levél egy korábban más üzleti körnek elküldött e-mail továbbítása volt. De még mielőtt továbbmegyünk, tisztáznunk kell, hogy tulajdonképpen ki az a Berki Zsolt. Ehhez több mint egy évtizeddel ezelőttig, egészen a szocialista kormányzás időszakáig kell visszamennünk. Berki Zsolt testvére, Berki József ugyanis a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Ez éppen arra az időszakra datálható, amikor Kiss Péter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. Vagyis a Berki család baloldali beágyazottsága nem igazán kérdőjelezhető meg.
A Berki testvérek egyébként – több e-mail tanúsága szerint – napjainkban is szorosan összehangolják a teendőiket, és több elektronikus levél bizonyítja, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától, F. Ildikó ingatlanhasznosítótól közvetlenül kapják a szenzitív belső információkat.
A Mediaworks Hírcentrumának birtokában lévő levelezés szerint az értékesítés előtt álló ingatlanokról megszerzett tudnivalókat először Berki Zsolt juttatta el a testvérének, majd Berki József továbbította azoknak az ismerőseinek, akikről azt feltételezte, hogy kapcsolatba tudnak kerülni valódi nagyhalakkal. Így jutott el az ajánlat az olasz befektetői köröket képviselő Riccardo Salvatoréhoz.

Az olaszokhoz eljuttatott dokumentumokban két fővárosi ingatlanról esik szó. Az egyik maga a Városháza, a másik pedig a XI. kerületi Rimaszombati út 2–4. Előbbiről már rengeteget lehetett hallani az elmúlt időszakban, utóbbiról pedig azt érdemes tudni, hogy a Budaörsi út és a Koszorúslány utca között elterülő telekről van szó, amelyeknek összterülete 29 560 négyzetméter. A bemutató anyag szerint a
Budapesten kiemelt kereskedelmi környezetben – a Budapest One irodaház szomszédjában, a Kelenföldi pályaudvartól és az Etele Plázától pár percre, több hiper- és szupermarket, valamint logisztikai telepek közelében az M1–M7 bevezetőjénél – kifejezetten kuriózumnak számít egy ilyen méretű telek.