Magyarország előremegy, a baloldal hátra

A baloldal és annak kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter folyamatos bukdácsolása ellenére a 2022-es országgyűlési választás korántsem lefutott – figyelmeztet negyedéves elemzésében a XXI. Század Intézet. A kormánypártok versenyelőnyét a kiszámíthatóság, a stabil gazdasági-politikai helyzet adja, míg a baloldal biztosan számíthat a globalista erők korlátlan támogatására.

2021.10.23. Budapest Egységben a szabad Magyarországért! Október 23-i ellenzéki gyűlés Fotó: Máté Krisztián (MK) Ripost képen: Karácsony Gergely főpolgármester, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője Fotó: Máté Krisztián

Arra is felhívja figyelmet az elemzés, hogy a a kormánypártok versenyelőnyét az Orbán-kormányok hosszú távú, választási ciklusoktól független stratégiaalkotása biztosítja. Az intézet szerint ezzel az elmúlt egy évtizedben stabilizálódott az ország gazdasági és társadalmi helyzete.

„A baloldal mindezt veszélyezteti, hiszen egyik vezető politikusuknak sincsen koherens elgondolása az ország és a világ ügyeiről, szinte szóról szóra a külföldi üzeneteket mondják föl, és a jelek szerint kiszolgáltatnák az országot Brüsszelnek. Ez mutatkozik meg többek között Márki-Zay Péter kommunikációjában is, aki a brüsszeli iránymutatásnak megfelelően eltörölné például a rezsicsökkentést” – fogalmaz a XXI. Század Intézet.

Emlékeztetnek: a koronavírus-járvány és az azzal járó gazdasági válság megmutatta, hogy azok az országok tudtak cselekvőképesen és hatékonyan fellépni a különféle krízishelyzetek során, amelyek politikailag stabilak, míg a koalíciós problémákkal küzdő tagállamokban a politikai instabilitás hátráltatja a járvány elleni védekezést.

„A magyarországi baloldali pártok által létrehozandó hatpárti (vagy már hétpárti) koalíciós kormány ezt a versenyelőnyt sodorná veszélybe, ugyanis egy ilyen koalíció még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányokhoz, bár arrafelé sem működőképesek (Belgium, Hollandia, Izrael, Olaszország, Szlovákia)” – figyelmeztet az elemzés, hozzátéve, a mostani ellenzéki koalícióban nemcsak ellentétes gondolkodású pártok vesznek részt, hanem vezető politikusaiknak sincs önálló víziója, komoly intellektuális válság sújtja a baloldalt. 

Borítékolni lehet tehát, hogy a balliberális politikusok kormányra kerülésük esetén azonnal politikai káoszt, majd gazdasági krízist hoznának magukkal

 – állapítja meg a XXI. Század Intézet.

„Sokszor úgy tűnik, hogy még azt sem értik, amiről Orbán Viktor beszél, hiszen nem tudnak hosszú távú stratégiákban gondolkodni, csupán az aktuálpolitikai helyezkedések kötik le a figyelmüket. Ráadásul Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt a többi baloldali politikushoz hasonlóan Brüsszelnek és a nyugati nagyhatalmaknak akar megfelelni, a legtöbb kérdésben az ő érdekeiket szolgálnák ki. Nem véletlen, hogy például a rezsicsökkentést is élesen támadja, ugyanis annak bevezetése és a közműcégek magyar tulajdonba vétele éppen a nyugati multiknak fájt a legjobban. Szintén ebbe a körbe illeszkedik bele, hogy Márki-Zay Péter a bevándorláspárti álláspontot képviseli, illetve hogy támadja a benzin árának csökkentését is” – összegzi az egyesült baloldal és annak miniszterelnök-jelöltje által képviselteket az elemzés. Arra is figyelmeztet a tanulmány, hogy Brüsszel és a globális baloldal azért is áll Márki-Zay Péter mögött, mert könnyen irányítható miniszterelnök lenne egy ingatag, többpárti koalíciós kormány élén, amelyben a főszereplő legerősebb frakcióvezetőként Gyurcsány Ferenc lenne.

A balliberális médiumok és pártok az elmúlt tíz év során rendre azt állították, hogy az Orbán Viktor vezette kormányzat külpolitikája „teljesen elszigetelte Magyarországot”. A XXI. Század Intézet szerint a baloldal narratívaépítése kudarcba fulladt, hiszen nemcsak hogy nyoma sincs az elszigeteltségnek, hanem egyenesen Magyarország vált példamutatóvá egy sor kérdésben, például az unortodox gazdaságpolitika, a migráció vagy a családtámogatások terén. Emellett az is egyre gyakoribbá vált, hogy a nyugati világ meghatározó konzervatív és klasszikus liberális gondolkodói a „magyar modellt” dicsérték. Emlékeztetnek: a keleti és déli nyitás is igazolja a nemzeti oldal álláspontját: a legtöbb befektetés a Távol-Keletről érkezik, illetve az ország kiszolgáltatottsága is jelentősen csökkent, elég csak az oroszokkal kötött gázszerződésre gondolni, ami biztosítja az alacsony hazai rezsiárakat. „Miközben sokan a baloldalról azzal vádolták Orbán Viktort, hogy kiszolgáltatja hazánkat mindenféle keleti hatalmaknak, a valóság éppen ennek az ellenkezője! Az egyirányú nyugati kiszolgáltatottságot felváltotta a több lábon állás, ami politikai és gazdasági szempontból is lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít Magyarországnak” – összegez az elemzés.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője (Fotó: Ripost/Máté Krisztián)