„Széles körű együttműködés nélkül nincs erős, családbarát Magyarország”

– Széles körű együttműködés nélkül nincs erős, családbarát Magyarország, a családpolitika alakításában fontos szerepe van a tudományos szférának, a civil szektornak és a gazdasági élet szereplőinek is – közölte a családokért felelős parlamenti államtitkár csütörtökön a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, illetve a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének közös konferenciáján.

Forrás: Kopp Mária Intézet

A Hungarostudy 1998 óta vizsgálja a magyarok lelkiállapotát, az első öt kutatás Kopp Mária vezetésével történt. A Hungarostudy 2021 a KINCS szakmai folyóiratában, a Kapocsban olvasható, valamint megtalálható az e-könyvtárban is, a www.konyvtar.koppmariaintezet.hu oldalon – tudatta.

Beszámolt arról is, hogy a Kopp Mária és férje, Skrabski Árpád által írt, a mindennapokhoz útmutatóval szolgáló, A boldogságkeresés útjai és útvesztői című könyvet hatodik alkalommal adják ki, és ehhez kapcsolódóan pályázatot is indítanak.

A pályázatra olyan szépirodalmi, tudományos írásokat várnak, amelyek kapcsolódnak a könyvhöz és a Hungarostudy témaköreihez – ismertette, hozzátéve: jelentkezni április 3-ig lehet, a nyertesek között pedig hárommillió forintot osztanak ki, valamint a legjobb írásokat könyvben is tervezik megjelentetni.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészség a legnagyobb érték, ezért az intézmény elkötelezett abban, hogy átfogó képet kapjon a magyar lakosság testi és lelki állapotáról. Ez különösen fontos ahhoz, hogy aktívan és hatékonyan lehessen tenni annak javításáért – hangsúlyozta.

Elmondta: az egyetem 2020-ban kötött együttműködési megállapodás KINCS-csel, amelynek részeként idén közösen végezték el a Hungarostudy vizsgálatot. A kutatásból többi között kiderült, hogy a házasságban élők elégedettebbek magukkal és az életükkel, valamint a családalapítás iránti igényük is sokkal magasabb, továbbá, hogy fontos a társas támogatás, a testvérkapcsolatok, valamint a munka és a magánélet összeegyeztethetősége – ismertette a rektor.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Fotó: Kopp Mária Intézet

Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója azt mondta: a reprezentatív kutatás szerint nőtt a gyermekvállalási kedv, már ötből négy tervezett gyermek megszületik. A gyermekvállalásra azok a 18–40 év közötti nők a leghajlandóbbak, akiknek már van egy gyermekük, és pozitív szülésélményük volt – tette hozzá.

Engler Ágnes, a KINCS tudományos elnökhelyettese tudatta: a kutatás eredményei alapján az látható, hogy a magyarok kétgyermekes családmodellben gondolkoznak. A válaszadók átlagosan 1,9 gyermeket szeretnének, ami megegyezik a 2013-as eredményekkel – mondta, hozzátéve: 

a három gyermeket tervezők aránya viszont jelentősen nőtt.

A gyermektelen megkérdezettek több mint kétharmada mindenképp szeretne gyermeket, és a válaszadók több mint hatvan százaléka azt mondta, hogy az elkövetkezendő öt évben tervei szerint biztos érkezik gyermek a családba – ismertette az eredményeket. Hozzáfűzte: utóbbit a házasok 95, az élettársi viszonyban élők 90 százaléka állította, de az egyedülállók is nagy arányban így gondolták.

A gyermekvállaláshoz szükséges legfontosabb feltételek között a biztos munkahelyet, jövedelmet, családbarát munkahelyet, majd a megfelelő egészséget, társas, szülői, baráti támogatást jelölték meg. Hátráltató tényezőnek tartják a megfelelő pár megtalálását és a párkapcsolatban felmerülő problémákat – közölte. Tudatta azt is: a megkérdezettek több mint 85 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy „sokkal szívesebben vagyok magyar állampolgár, mint bármilyen más ország állampolgára”.

Borítókép: Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár. Fotó: Kopp Mária Intézet