„Széles körű együttműködés nélkül nincs erős, családbarát Magyarország”

– Széles körű együttműködés nélkül nincs erős, családbarát Magyarország, a családpolitika alakításában fontos szerepe van a tudományos szférának, a civil szektornak és a gazdasági élet szereplőinek is – közölte a családokért felelős parlamenti államtitkár csütörtökön a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, illetve a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének közös konferenciáján.

Forrás: Kopp Mária Intézet

Zsigó Róbert a Hungarostudy 2021 nevű kutatást bemutató eseményen azt mondta: a kormány 2010 óta a családok megerősítésén dolgozik, és olyan stabil, célzott, rugalmas családtámogatási rendszert hozott létre, amely védi a társadalom alapegységét, a családot.

– A kormány idén a GDP 6,2 százalékát, 3500 milliárd forintot fordít családtámogatásra, három és félszer annyit, mint 2010-ben – emelte ki.

A családpolitikai intézkedések között említette a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítését, az eddig 200 ezer fiatal pár életkezdését könnyebbé tevő babaváró támogatást, a 25 év alattiak szja-mentességét és a 13. havi nyugdíj visszavezetését. A magyar családoknak kiszámíthatóságra, biztonságra van szükségük, ezért fontos, hogy a kormány a jövőben is folytathassa a megkezdett munkát – hangsúlyozta Zsigó Róbert.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára videóüzenetben arról beszélt: nagymértékben nőtt a házasságkötések száma, emelkedett a gyermekvállalási kedv, valamint jelentősen csökkent a válások és az abortuszok száma.

– Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a családtámogatási rendszer sikeres

– mondta. 

Az államtitkár szerint a családtámogatások mellett a lelki erősítés, a közösségek erősítése és a hagyományos értékek megtartása is nagymértékben hozzájárult a családok megerősödéséhez.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke. Fotó: Kopp Mária Intézet

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke nyitóbeszédében az intézet névadójáról megemlékezve azt mondta: Kopp Mária, aki pénteken lenne 80 éves, pszichiáterként évtizedeken át kutatta a magyarok lelki állapotát, és megalapította a népesedési kerekasztalt, amely javaslatokat fogalmazott meg a demográfiai kihívások megoldására.

– A javaslatok nagy része mára megvalósult: családi típusú adózás van, a gyermekgondozási ellátások rendszere rugalmassá vált, egyre több bölcsődei férőhely van, a fiatalok lakhatásának megoldására létrehozták a családi otthonteremtési kedvezményt, amelynek köszönhetően a családok ötöde új otthonba költözhetett, és nőtt a gyermekvállalási kedv is – közölte.

A Hungarostudy 1998 óta vizsgálja a magyarok lelkiállapotát, az első öt kutatás Kopp Mária vezetésével történt. A Hungarostudy 2021 a KINCS szakmai folyóiratában, a Kapocsban olvasható, valamint megtalálható az e-könyvtárban is, a www.konyvtar.koppmariaintezet.hu oldalon – tudatta.

Beszámolt arról is, hogy a Kopp Mária és férje, Skrabski Árpád által írt, a mindennapokhoz útmutatóval szolgáló, A boldogságkeresés útjai és útvesztői című könyvet hatodik alkalommal adják ki, és ehhez kapcsolódóan pályázatot is indítanak.

A pályázatra olyan szépirodalmi, tudományos írásokat várnak, amelyek kapcsolódnak a könyvhöz és a Hungarostudy témaköreihez – ismertette, hozzátéve: jelentkezni április 3-ig lehet, a nyertesek között pedig hárommillió forintot osztanak ki, valamint a legjobb írásokat könyvben is tervezik megjelentetni.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészség a legnagyobb érték, ezért az intézmény elkötelezett abban, hogy átfogó képet kapjon a magyar lakosság testi és lelki állapotáról. Ez különösen fontos ahhoz, hogy aktívan és hatékonyan lehessen tenni annak javításáért – hangsúlyozta.

Elmondta: az egyetem 2020-ban kötött együttműködési megállapodás KINCS-csel, amelynek részeként idén közösen végezték el a Hungarostudy vizsgálatot. A kutatásból többi között kiderült, hogy a házasságban élők elégedettebbek magukkal és az életükkel, valamint a családalapítás iránti igényük is sokkal magasabb, továbbá, hogy fontos a társas támogatás, a testvérkapcsolatok, valamint a munka és a magánélet összeegyeztethetősége – ismertette a rektor.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Fotó: Kopp Mária Intézet

Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója azt mondta: a reprezentatív kutatás szerint nőtt a gyermekvállalási kedv, már ötből négy tervezett gyermek megszületik. A gyermekvállalásra azok a 18–40 év közötti nők a leghajlandóbbak, akiknek már van egy gyermekük, és pozitív szülésélményük volt – tette hozzá.

Engler Ágnes, a KINCS tudományos elnökhelyettese tudatta: a kutatás eredményei alapján az látható, hogy a magyarok kétgyermekes családmodellben gondolkoznak. A válaszadók átlagosan 1,9 gyermeket szeretnének, ami megegyezik a 2013-as eredményekkel – mondta, hozzátéve: 

a három gyermeket tervezők aránya viszont jelentősen nőtt.

A gyermektelen megkérdezettek több mint kétharmada mindenképp szeretne gyermeket, és a válaszadók több mint hatvan százaléka azt mondta, hogy az elkövetkezendő öt évben tervei szerint biztos érkezik gyermek a családba – ismertette az eredményeket. Hozzáfűzte: utóbbit a házasok 95, az élettársi viszonyban élők 90 százaléka állította, de az egyedülállók is nagy arányban így gondolták.

A gyermekvállaláshoz szükséges legfontosabb feltételek között a biztos munkahelyet, jövedelmet, családbarát munkahelyet, majd a megfelelő egészséget, társas, szülői, baráti támogatást jelölték meg. Hátráltató tényezőnek tartják a megfelelő pár megtalálását és a párkapcsolatban felmerülő problémákat – közölte. Tudatta azt is: a megkérdezettek több mint 85 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy „sokkal szívesebben vagyok magyar állampolgár, mint bármilyen más ország állampolgára”.

Borítókép: Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár. Fotó: Kopp Mária Intézet