– Akár a biztonság kérdéséről, akár a magyar gazdaság védelméről volt szó, a kormány mindig a magyar emberek érdekét tartotta szem előtt – hangsúlyozta a Magyar Nemzet kérdésére Georg Spöttle, jelezve: jelenleg is az a helyes lépés, hogy nem engedik hazánkat belesodorni ebbe a háborúba.
A Nézőpont Intézet elemzője rámutatott:
az elmúlt évtizedekben Magyarország jó politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, amelynek eredményeképpen mi – évtizedekre biztosítva – az európai piaci árnál ötször olcsóbban vásároljuk az orosz gázt. Elmondása szerint ezt a megállapodást a magyar családokra való tekintettel sem lenne szabad eljátszani, mivel Nyugat-Európában energiaínség van, így rosszabb esetben Magyarország is az amerikai gázellátásra kényszerülne, amiről köztudott, hogy jóval drágább a jelenleginél.
Ugyanakkor a biztonságpolitikai szakértő kiemelte: az Egyesült Államoknak nyilvánvalóan az az érdeke, hogy Európa gázellátását is ők biztosítsák, sőt nagyvonalúan már fel is ajánlották, hogy cseppfolyósított gázt szállítanak az unióba, persze sokkal drágábban, mint ahogy azt a Gazprom kínálná.
– Az európai országok tehát attól félnek, hogy a cseppfolyósított gáz olyan drága lesz, hogy a családoknak majd a hét-nyolcszorosát is ki kell fizetniük annak az összegnek, mint amibe az orosz gáz került, így az unió óvatosan bánik az Oroszország elleni szankciókkal – tette hozzá.
Továbbá Georg Spöttle rávilágított, hogy a gázszállítás mellett az Egyesült Államok abban is érdekelt, hogy minél több fegyvert tudjon eladni Európának, a fegyverbizniszt pedig az is elősegíti, hogy az Ukrajna ellen viselt háború nagyon sok államot – köztük Németországot, amely százmilliárd eurót fordít a fegyveres erőinek a megerősítésére – arra sarkall, hogy fejlessze a hadseregét.
Arra, hogy a németek, az olaszok, a svédek, a csehek vagy a szlovákok által küldött fegyverszállítmányok hogyan befolyásolják az orosz–ukrán háború alakulását, az elemző úgy reagált:
ez a lépés egy beavatkozás, amely által súlyosbítják és elhúzzák a konfliktust, valamint növelik az áldozatok számát, Oroszországnak azonban nagy ereje és jelentős tartalékai vannak, ezért nem valószínű, hogy a fegyverek utánpótlásával a háború végkimenetele megváltoztatható lehet.
Emellett a szakértő a civil lakosság felfegyverzésének veszélyeire is felhívta a figyelmet.
– Ha valaki nem kapja meg a fegyverviseléshez szükséges alapkiképzést, például hogyan kell egy fegyvert összerakni, megtisztítani, vagy milyen átütő ereje van egy lövedéknek, nem fogja tudni használni azt. Tehát rengeteg dolog van, amit a fegyverhasználattal kapcsolatban meg kellene tanulni, ezekkel azonban a civilek nem szembesülnek, így – bár ők hősiesen a hazájuk védelme érdekében cselekszenek – sokan fognak elesni – figyelmeztetett Georg Spöttle.
A kárpátaljai magyarok helyzete kapcsán a biztonságpolitikai szakértő végül óva intett az olyan kijelentésektől is, amelyek emberek tízezreit sodorhatják veszélybe.
– Azzal, hogy a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje oroszpártinak titulálta a kárpátaljai magyarokat, szintén veszélyezteti azokat, akik ott maradtak. Ebben a helyzetben tehát Márki-Zay Péter jelenti az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
– fűzte hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli adásában szintén arról beszélt, hogy Márki-Zay Péter kijelentése
egy háborús időkben tett feljelentés a magyarok ellen.
A kormányfő úgy fogalmazott: „tudjuk jól, hogy a magyaroknak Kárpátalján mindig is voltak problémái, sőt azt is, hogy vannak olyan ukrán csoportok, amelyek gyanakvóan figyelik őket. Éppen ezért, amikor Magyarországról egy baloldali politikus ilyet üzen az ukránoknak, akkor a legközvetlenebb veszélyt hozza a helyi magyarok fejére”. Továbbá Orbán Viktor megjegyezte:
az ember időnként nem találja a szavakat a megdöbbenéstől, hogy a felelőtlenségnek milyen csimborasszóját tudja előállítani a baloldal.
Borítókép: Georg Spöttle (Fotó: Mirkó István)
Orosz–ukrán háború 
