– Amit most látunk az a krízisnek az eleje. Tipikusan a belső ukrajnai területekről jönnek, de vannak kárpátaljai magyarok is – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. Hozzátette: harmadik országbeliek is menekülnek, közülük legtöbben egyetemisták.
– Kárpátalja jelen pillanatban nem katonai terület, azonban, ha ez megváltozna, akkor az onnan érkezők száma hirtelen a sokszorosára növekedne – húzta alá a miniszterelnök. Mint mondta, a menekültek közül vannak, akik rokonokhoz mennek, a harmadik országbeliek hazautaznak, míg vannak, akik itt maradnak Magyarországon. Jelenleg 70-80 százaléka a menekülteknek továbbutazik.
A kormányfő továbbá megköszönte az önkéntesek munkáját, akik nagy támaszt jelentenek az állami szerveknek.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint megkezdték a tárgyalásokat a munkaadókkal is, hogy azok, akik hosszabb-rövidebb ideig itt maradnak velünk, munkába tudjanak állni. – Akik ide jönnek, azoknak azt tudjuk felajánlani, amit a magyaroknak is: három hónapig tartjuk a kiadásaikat, mint például egy munkanélkülinek is ilyenkor három hónapig adunk ellátmányt, de utána nekik is munkába kell állniuk. – Tehát mi mindenkit befogadunk, és magunkkal azonos módon kezeljük őket, de egy idő után, aki nem megy tovább és itt marad, annak valahogyan el kell foglalni a helyét az életünkben – fogalmazott, hozzátéve: ez az ideérkező külföldiekkel sem lesz másképp – tette hozzá.
Arra, hogy hogyan segítenek ebben a helyzetben az unió intézményei, a kormányfő úgy fogalmazott: ha beszélni kell, akkor Brüsszelre mindig lehet számítani, de ha cselekedni kell, akkor csak a nemzetállamokra lehet.
– Nem tudom, mire várnak Brüsszelben, de ha mi rájuk várnánk, akkor súlyos állapotok alakulnánk ki a magyar határnál. Ezért nem kell várni senkire, ez a mi ügyünk, ezt nekünk kell megoldani, és Magyarország meg is fogja oldani – szögezte le Orbán Viktor.
Egy másik Európában fogunk élni
– reagált arra Orbán Viktor, hogy Németország jelentős haderőfejlesztésről döntött.
– Az erő két irányból jöhet: saját magadtól és a szövetségeseidtől. A NATO akkor véd meg minket, ha mi is megvédjük magunkat, ezért haderőfejlesztést kellett végrehajtani – húzta alá Orbán Viktor.
A miniszterelnök a magyar honvédség fejlesztéséről elmondta, hogy óriási baloldali össztűzben kezdtek el dolgozni a terveken, így elég erősek vagyunk ahhoz, hogy mi magunk és a szövetségeseink együtt garantáljuk a biztonságunkat.
– Csak akkor lehet baj, ha belesodródunk ebbe a háborúba – tette hozzá.
– Ami eddig leginkább a szíven ütött, és először nem is akartam hinni a fülemnek, az az a kijelentés volt a baloldal részéről, hogy a kárpátaljai magyarok oroszbarátok. Ez egy háborús időkben tett följelentés a magyarok ellen – hívta fel a figyelmet Márki-Zay Péter kijelentése kapcsán a miniszterelnök. Mint mondta, tudjuk jól, hogy a magyaroknak Kárpátalján mindig is voltak problémái, sőt azt is, hogy vannak olyan ukrán csoportok, akik gyanakvóan figyelik őket. Éppen ezért, amikor Magyarországról egy baloldali politikus ilyet üzen az ukránoknak, akkor a legközvetlenebb veszélyt hozza a helyi magyarok fejére – mutatott rá a kormányfő, megjegyezve: az ember időnként nem találja a szavakat a megdöbbenéstől, hogy a felelőtlenségnek milyen csimborasszóját tudja előállítani a baloldal.
– Én úgy látom, hogy a baloldal a háború oldalán áll, akkor is, ha ezt nem tudja, mert amit ők mondanak, és amit ők akarnak, az belesodor bennünket a háborúba.
Ezeket a kampánytól függetlenül sürgősen abba kell hagyni – szólított fel.
Orbán Viktor elmondta, ha az országot belevisszük egy háborúba, akkor a választási kampány nem azt a célt érte el, hogy az ország javára egy jó kormányt tudjunk választani, hanem a kampányban leromboltuk az ország nagy nehezen kialakított pozícióit. Ez így van a politikában is és így van a gazdaságban is. Tehát a kormánynak nagyon világosan azt az irányt szabtam ki, hogy a választási kampányban, ha háború van, akkor az első szempont, ami alapján mérlegelünk, az sosem a kampány, hanem mindig a nemzeti érdek, meg a magyarok biztonsága. Ezt kell szem előtt tartani – hangsúlyozta. – Aztán majd lesz egy választás is, a magyarok pedig elég okosak ahhoz, hogy azt elrendezzék április 3-án úgy, ahogy jónak látják. Ma nem ez a legfontosabb.
A kormányfő hangsúlyozta:
a legfontosabb a béke, a biztonság és az, hogy kimaradjunk ebből a háborúból.
A háború gazdasági következményei kapcsán Orbán Viktor rámutatott, hogy vannak közvetlen és középtávú veszélyek is. Elmondása szerint közvetlen veszély az, hogy a nyugatiak a szankciók mellett döntöttek, és mivel mi a Nyugat része vagyunk, együtt kell élnünk ezzel a helyzettel.
Ennek azonban ára van, ez kétélű fegyver. A kormánynak ezért elsősorban azon kell dolgozni, hogy a szankciók miatt közvetlenül keletkező károkat enyhíteni tudja – mutatott rá. – Közvetlen nehézséget jelent a Sberbank bedőlése, amelynek következtében cégeknek, embereknek tűntek el pénzei. Ez azonban a magyar gazdaságnak is fáj mert, ezek olyan cégek, amelyek működtetik a magyar gazdaságot. Az a pénz, ami ott elment, hiányozni fog a magyar gazdaságból, a befektetésekből, a fejlesztésekből és a munkaerőoldalon is. A második közvetlen veszély – folytatta – az energiaárak megemelkedése, a szankciók miatt ugyanis hirtelen 50-60 százalékos enerigaár-emelkedés történik egész Európában. Továbbá a harmadik probléma, hogy a szankciók miatt jelentősen megnőtt az infláció veszélye is, amit a kormánynak valahogy szintén ki kell védenie – magyarázta a miniszterelnök.
A középtávon jelentkező veszélyre figyelmeztetve Orbán Viktor továbbá elmondta, hogy mivel az egész európai gazdaság teljesítménye a háború miatt kisebb lesz, ezért újra kell kalkulálni mindent, bevételeket, kiadásokat, terveket, beruházásokat egyaránt. Ezt azonban – jegyezte meg – egyelőre nem látjuk, mivel ennek a mértéke attól függ, mikor ér véget a háború.
– Legyőztük az ötödik hullámot – reagált Orbán Viktor arra, hogy a tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette a kötelező maszkviselés eltörlését. Hozzátette: öt nagy hullámban támad a vírus, és most ötödször is sikerült padlóra vinnünk.
A kormányfő közölte, visszatérünk a járvány előtti egészségügyi állapotokhoz. Kiemelte: nem kizárt, hogy a mostani volt az utolsó járványhullám.
– Nem leszünk dologtalanok, nem marad munka nélkül a kormány a következő hetekben és években sem – jegyezte meg a miniszterelnök az energiaválság, valamint a háború okozta nehézségek kapcsán.
Borítókép: Miniszterelnöki rádióinterjú (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)
